2008. augusztus 7., csütörtök

igazság

kedves másik nőrokonommal is sikerült összecsapnunk, ez az egész annyira utálatos, hogy kedvem sincs részletezni, nemhogy energiám.
a szemrehányása kapcsán tegnap már sikerült a legközelebbi közelivel is egy prímát undulnunk egymással, bőgtem is, pedig azért az ritkán esik meg ilyen okból velem, magam miatt, no persze), így ez a mai telefonos nemhallgatlak meg, mert csaknekemvanigazam, de nem mert ezt nem érted, én meg azt nem értem ésatöbbi, csak koronája volt a lassan több, mint egy éve (vagy három évtizede, ki tudja) lappangó hülyeségnek, amit együtt generálunk.
ilyenkor az ember annak a szoknyájába fúrja a fejét, aki az édes, meg minden, de az ilyen esetekben ez ugye lehetetlenné lesz. elárvultam egy hosszú órára, aztán kiderült, hogy egy anyukának ez elég komoly luxus, nem megengedhető.
így hát kutya pattan, megráz, lohol tovább, s ez végül be is vált, jelentem, jobban.
(képek ismét tolva magunk előtt)

Nincsenek megjegyzések: