hiába

hiába van ennyi, amennyi, kicsit várnom kell az ágyamba lopakvással, g az imént elég gázul ébredt újra, ilyenkor kell egy kisidő anyulélegzet nélkül a szobában.
*
és eszembe jutott a sírva röhögésünk, midőn szellő istván, az akármelyikhíradó beharangozójának bulvártalicskaságaiban azt találta mondani (téma: ki mennyi suskát szakított az olimpiai helyezésével - kábé sic!), miszerint "azok, akik egy hetedik-nyolcadik helyet csíptek meg, kapnak úgy..."
nyilván az olimpia úgy zajlik, hogy míg háromdében lemodellezik számtechesek a versenyeknek tűnő valamit (végülis így csak nekik kell a négy év a fölkészülésre), odamennek mindenféle gyüttmentek a pekingbe, beállnak a sorba, mely másik végén helyezéseket osztanak: "édes öregem, itt már az ötödik helyek is elfogytak, ha egy hatodikat adok, jó lesz? hmm, na jól van, adjad, végülis jó, hogy legalább ezt MEGCSÍPTEM."
nyilván ezért vagyok nemképes végignézni egy ilyen adást sem, most azért keserűen röhögve azt gondoltam, írok én ennek az istvánnak, aki ugyebár sportoló volt, vagy mifene, hogy azért egy jó fizuért, biztos állásért sem olvas föl tisztességes ember minden ordenári tiszteletlen baromságot a súgógépről-