teltek el, én csak kapkodom a fejem.
voltam bécsben egy napot, a "lejártam a lában" tökéletes megvalósítását hoztam, hasznossági faktor 61 százalékos, minthogy találtam egy igazán jó könyvet és így kevesebbet költöttem, mint az tervbe volt véve, plusz a westbahnhofon az olasznál éppen még volt 5 percem tiramisut venni, és az persze mindig lendít a dolgokon. de nem sikerült megúsznom a könyvtári büntit (egy napra is fizettettek velem), plusz akartam readereket hozni, de nem volt előtte időm ezeket elkérni, szóval fuccs, és azt eléggé sajnálom.
az elmúlt hetet meg lent töltöttem a suliban, ez is úgy 59 százalékosra sikerült, minthogy volt két nap, ami eléggé okos nap volt, ha nem is őrülten újszerű, de hasznos. az éjjeleket szobatársaim csacsogás és alvás és aludni hagyás helyett szakdolgozat-írással tengették, így nagyon kifáradtam, bár ha jobban megnézem, így is töltődtem, és most már tudom, hogy valahogy csak meg fogom írni majd én is egyszer ezt a nyavaját. igazából csak annyi hiányzik, hogy asztalra csapjak és eldöntsem, melyik téma lesz a megvalósítható. ahogy ott kérdezgettek róla, rögtön hármat is felvázoltam, de persze vázolni más, mint lekutatni azt pl. a nemlétező szabadidőm és határozottságom okán. nem elhanyagolható szempont, hogy a tanárral tavaly augusztus óta semmit, de semmit nem kommunikáltam, talán nem ártott volna...
nahh. most meg pótolom az elmúlt évek háztartását.
ja, és vettünk egy mosógépet, a régi feladta. kedden érkezik, addig púposítjuk a ruhahalmokat.
