bakancs

akár bakancslistás is lehet, hogy cétén voltam, mondjuk így nézem. amúgy egyelőre szerencsére nagyon kívülről kapirgálom az egészségügyet, szóval szavam sem lehet, nincs is.

kicsit azért röhejes, hogy a rutinlabor szúráshelye, valamint a rutin cétés branülnyomok folyamatosan emlékeztetnek, figyi, van valami, de nem tudod, mi, te csak szorongj kicsit. ja, nyomok: mindkettő véraláfutásos... mindkét néni hasonlóképpen szisszent fel (decens káromkodáselnyomó fogon keresztül beszívott, hallható levegővétel), amikor elszúrta (hehe, SZÓ szerint).

három és háromnegyed órát töltöttem végül a 12 négyzetméteres váróban 17-edmagammal a 15+ hűlési időt igénylő cétéfelvétel kedvéért. amúgy élménynek maga a felvétel jó volt, csillagkapu- és metróélmény fagyasztva, tök jót relaxáltam, jól esett. majd megvettem a belsőségeimről szóló dévédét, melyről tegnap a benti gépem le is akadt (anno a gyerekét meg tudtam nézni, most sem adom fel, űrhajóba ülök és megtekintem, milyen ott bent). szerencsére az eredményre 8-10 napot ígértek, szóval semmi sem rohanás. mondjuk azért remélem, a következő kiváló vizsgálatig talán kiderül, mi is van. nem annyira egyszerű félretenni naponta a szorongásaim. egyelőre úgy kezelem, semmi komoly, érzésre amúgy így is van, általában jól vagyok. továbbra is össze-vissza diétázom, kevesebbet eszem, ez így együtt ledobott rólam pár kilót, ami nem esztétikailag, de érzésileg fontos, jó.

 

eseménytelen...

na, eseménytelen nem lesz az év. 

lezavartam egy gasztroenterológiát, két nap múlva ultrahangot, és akkor szépen kiderült, hogy mehetek tovább, nagyjából minden irányba. nem vidám, inkább vészjósló, de fejem a víz felett tartom. a bélgyuszim van, javul, ez csak úgy van, ha csak ez lenne, vidámabb lennék. mondjuk az, hogy egy hete szigorú diétázom, elég ambivalens, közérzetemnek jó tesz, mínusz az, hogy mindent, de mindent IS megennék, és amikor főzök, ez duplán érvényes. a vasat IS. és a rossz időben odaérkező családtagjaimat IS.

"papucsban jár a troli"

(idézet!) (de honnan? :) ) (na, vajon...) szóval ez pontosan az az időjárás volt 2 és fél napig - nagyon-nagyon szeretem. odavagyok a hólapátolásért, aminél csak a hósöprést szeretem (aminél csak a nyikorgó, hosszú, érintetlen havas tájon túrázást szeretem sokkal jobban).

ezért hát betegség ide vagy oda, tegnap este a szakadó hóban nekiálltam, melyre végül g sem tudott ellenállni, így ketten, aztán hárman lapátoltuk-söpörtük a kertet meg a kertelőt. rengeteg felület van, mert a kocsi és a pince és a hátsóbejárat mind elérhető kell legyen. szuper volt, most izomlázacskám van, és örülök. a hasam kevésbé örül(t), de megbeszéltem vele, ezt bírni kell, mert ez egy jó muszáj. (még nem tudom, elhitte-e.)

imádom a havas fenyőt az orrom előtt (gyönyörű), most is valakik garázdálkodnak rajta (cinegék talán, de az ablakon keresztül nem kivehető). és szép, hogy senki nem kalapál, flexel, zúgatja a kocsit, most ez az a hely, ahol nagyon jó. a "főváros, de falu" vidéke.

a munka csak úgy ömlik rám, ennek ez érzete inkább a kellemetlen eső zuhogása metsző szélben, de sebaj, az jó, hogy van. 

cinegék. 

elfeledtem

elfeledtem a legfontosabbat kívánni: legyek / váljak egészséges(sé).

ezért tehát a bélgyulladásom is benyújtotta a számlát ma éjjel. volnék lúzer. 

(most egy kicsit sanyarú az a gondolat is, hogyan fogom a január első hetére tolt (decemberben megvalósíthatatlan) munkáimat időben megoldani. izé.)  nem beszélve arról a tényről, hogy emiatt is már csak úgy unom a pihenést, lapos az agyam, zsezsegne, tolná. légyszi...

évfordulói kívánságok

ettől a béndzsa kis évtől kifejezetten kedves (bűnbánó) ajándék volt ez a szilveszter esti hózuhatag. mondanám, megbocsátok, de azért nem hamarkodnám el. legyen csak ez figyelmeztetés a következőnek: nem felejtek gyorsan!

hóesésben hárman - ez egy igazi hagyomány lett, végre valami igazán érzelmes, este 8-10 között. utána egy szobányi cuccot szárítgattunk, hotdogban ettük a virslit (ma pedig lencse volt, szóval részünkről minden okés). a lámpafényben pillogó hópelyhekért minden megéri, még a hajnal 2-ig pörgés is (a mozgástól), meg a 11:25-kor ébredés (jááájj) is. ez utóbbit soha többé, légyszi, még most sem vagyok igazán álmos.

idénre kívánok jobb évet. a tökkelütött idiótáknak véget nem érő zuhanást, a felelősségteljes vezetőknek tripla örömöt. a világban a normalitás helyreállását kívánom 7,99milliárdodmagammal együtt erősen - ez azért elég kell legyen.

szeretettel buék minden idejárónak és -tévedőnek.

a.