eseménytár

nem volt eseménytelen az elmúlt pár hét, pedig úgy van, hogy nyár van.
a múlt csütörtökön tehát bebizonyosodott, hogy fölvettek ama egyetemre, így ezt most hol nagyon, hol nagyon nem várom, szokásomhoz híven.

tegnap (az egy külön könyv lenne, hogyan baltázok ezzel el egy egész napot) végre a nyelvvizsgám is kiderült, oké, köszi, B2, grade B, ami majdnem grade A, ami sokkal szebb lett volna, de nem lett, viszont nem jelent semmit, és egy kis morc minden örömbe belefér ugyebár nálam.

holnap pedig négyéves (+) gyerekes család leszünk, ami borzasztóan jó, ez már egy akkora nagyfiú, hogy csak kapkodom a fejem, minden percet várok vele (és minden perc leszippantja a maradék idegeim is időnként). kész a torta, melyet a négyéves asszisztálásával készítettem, melyről, mikor meglátta, hogy lekvár kerül bele (Sacher), kijelentette, hogy csak a csokit fogja lefogyasztani róla, anyád, gondoltam.
(azért anekdotikus cukiság, ahogyan lezajlott a tortarendelés:
- Milyen tortát szeretnél, G, a szülinapodra?
- ... órásat.
hihihi.
órás lesz, csak ahhoz még holnap rá kell varázsolni az időt.

és aztán ott a jövő hét, teljes gordiuszi csomó valósul meg általa, még nincs kardom, hogy miként lehet szokásos anyósbébiszitterek nélkül dolgozni járni megfelelő hatékonysággal, s ellátni teljes felelősséggel a gyerekkel levést. lesz egy rutintalan nagymamánk, mely nem a gyerekvigyázás miatt kérdőjeles, hanem merthogy az én feladatom megmondani a nyavajásoknak, mit tegyenek. vegyük hozzá még ezt az ígéretes őszi időjárást is, plusz az egyórányira lévő munkahelyem, ésatöbbi, tehát (Lappa szavaival élve) a heti mátrix még nem állt össze korántsem.

nahh, így vagyunk.

ma, ki

ma kiderül a másik is. jujj.

a.w. meghalt

emlékére

háhh, ezek így jönnek

nem tudom, a főállású angyaloktól hogyan jutottam ehhez, de mindenképpen nagyon megérte.
ezek csúcsok.

és hát akkor itt a cimbalmos-hegedűs változat is. ez is olyan ám!

cenzúra

itt nem sokszor fordul elő, de most csak elmentettem egy bejegyzést.
a mai közéletünkről írtam 3 (ez is előfordul velem!) sort.
aztán félelmemben csak mentettem.
félek?

legcukibb dolgaink

az megvan, ahogyan kettő majd'négyéves összevész? íme:
- én nagyon szeretem a paradicsomlevest - így B.
- én is szeretem a paradicsomlevest! - így G.
- nem, de én jobban szeretem a paradicsomlevest!! - így, emelkedő hangerővel B.
- de én is jobban szeretem a paradicsomlevest!! - kontráz G egyre morcosabban, de még gyanútlanul.
- de én nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon szeretem a paradicsomlevest!! - sorolja B.
- ... (szün szün) de én jobban. - vágja el a vitát G rendkívül morcosan.
(jó, végül megnyugtattam mindkettőt, legalábbis próbáltam, hogy a paradicsomlevesnek az a jó, hogy mindketten szeretik, és hogy nyugodtan jut mindenkinek, aki szereti. lehet, hogy elhitték, nem tudom.)
mindenesetre én napokig kacagtam, akárhányszor az ábrázatuk eszembe jutott.

nekema Bala

tona rivijéééra, lesülni ott szeretek a paarton.
japp, mert aztán vasárnap átrámoltuk a mindenévszakra vonatkozó cucchegyet magunkkal és egy jókora (saját) háromnapos fejfájással együtt a déli-balaton szárszói frekvenciájára.
kölcsönnyaraló, ahol az első két óra a mi hol található és mi történt az elmúlt hetekben váltakozó meghallgatásával és a növekvő főfájással telt. azért az is vicces volt, ahogy az évi egy rendes nyaralásunk első balatoni estéjét befűtve töltöttük.
és akkor napról napra egy szelettel mindig több nyár lett, és szép lassan már nem csupán lábat tocsogtattunk a Balcsi erre kifejezetten alkalmassá tett helyén, hanem egyre mélyebbre (boka, térd, has, nyak) vonultunk pancsolásiból.
aztán egyesek barátkoztak minden erre alkalmas illetővel, és végül, utolsó délelőtt jómagam szépen pecsenyére sültem. kivéve ott, ahol be voltam fújva, amiért külön vállveregetés jár. (reklám helye: alverde naturkosmetik Körperlotion Olive Aloe Vera, ez kérlek egy este háromszori felvitellel begyógyította égő hátam. jó, ajánlom, csak így vaterásan)
összefoglalóan: ennyi sok pókkal életemben nem találkoztam egy helyen, ennyire kevés szúnyoggal szintén, ezen kívül szívesen folytattam volna a lebzselést (és főzés- és mosásmegúszást) még őszig, lehetséges, hogy tanárnak kéne mennem sürgősen. ezen kívül kiderült, mennyire jó együtt nekünk, még az agyalapot karcoló visítású pulykákkal is (ritkán, de akkor nagyon). és talán nemsokára sikerül megosztanom itt egypárképet is, reménykedjünk fotómasinahasználó (ügyes! tessék szíves fészbúkon keresztül galériát megtekinteni!) férjurak könyörületében, hogy cseppentenek ide képnek valót.
és mi értelme amúgy a kánikulának a Balatonom nélkül, he?

győrk őc

nahát, újra itthon, rázódunk bele a szokásos alvásmentes bénázós hétköznapokba, de azért említendő a széles vigyor tegnapi orcámról, mely minden munkahelymétely (személy) ellenére ott virított.
na jó, ez a múlt hét igazán kivételesen jó volt.
elmentünk ugyebár a győrkőc fesztiválra. mondhatjuk, ahogy azt szoktuk tenni.
szállodát váltottunk, itt a csend volt egy csuda, illetőleg az étkezés egy tapasztalat, haha.
az csak vicces volt, ahogyan három réteg ruhában vacogtunk, aztán ahogyan az esővel kokettáltunk. azon kívül Győrben szenespince-ablakok vannak, ez megvan?
(van ugyanis egy tiszteletbeli zsák szenünk itthon, cipelgetjük is, hihi) ja, azonkívül minden második ember szenesember itthon. csak úgy mondom.
azt viszont teljes mellszélességgel elbénáztuk, hogy nem néztem rá alaposan a fesztiváltérképre, és csak szombat ESTE jöttem rá, hogy a lényegi programok nem is a Radó-szigeten, hanem a belvárosban a sétálóutcákban vannak, ajh. hát ez ilyen.
na, egy szó mint száz, kicsit feszített tempójú, de kellemetes három nap volt ez.

hari

nem örihari, de azért had jegyzeteljem ide, hogy igen haragszom. nem elsősorban magamra, bár ebben én is benne vagyok, azért inkább arra, akin ez sokban múlott.
ja, mert nem megyek pillanatnyilag külföldre.
igaz az az oldal is, hogy egyszerűen nem aktuális, de azért valamiképp haragszom.
jó, az is igaz, hogy végső soron a helyzet elfogadható volna, ha nem volna egy végtelenül aljas ellendrukkerem.
szóval most izzadom ki magamból megint ezt is.
és a kiváló hangulatomhoz nem tesz hozzá ez az idióta időjárás. mért pont most, mért pont ilyen.
nem szeretnék padlót fogni, pedig minden jel arra mutat, fog kellenem.