Karácsony 2014.

Az jó a karácsonyozásban idén legeslegjobban, hogy olyan szellősen rohanás csak, voltunk anyuéknál, nagynénnyééknél, dédijénél, anyukájáéknál, kis szün szün idő legóhotrodösszerakásra, kilenckönyvfogdosásra, mireköltsünklatolgatásra, majd ma nagynénémhez apukámékkal, anyukámékkal tizennégyedmagammal lakomára...

Estére jutott eszembe, hogy az elmúltnégyév minden karácsonyából ez az első, amikor semmit nem KELL írnom, se ilyen, se olyan dolgozatot, beadandót, pályázatot, hogy most csak úgy vagyok, és ez szép kövér hálával töltött el.

A gyermek is meggyógyulni látszik már vagy négy napja, ez pl. egészen jó. És a leckéjéből és pótlásból is elnyűttünk vagy 15 oldalt karácsony előtt (kettő maradt).

Holnap bábszínházba megyünk, kíváncsi vagyok, nagyon.

Ha nem lenne beteg újra a barátaink kisfia, egészen kerek lenne a világnak ez a kicsi része. Most azért sokat gondolok rájuk.

csehül

hopp, a mai napom elsodort a csehcentrumba. most akkor az a kérdés, hogy vegyem-e komolyan, miszerint véletlenek nincsenek, és csapjak-e bele a cseh-tanulásba.

a fura csak az, hogy a cseh mentalitásról gondolkodom jó két éve - egyáltalán van ilyen?

decembör

áhh, persze, jól lettünk, volt öt nap esti ébredés, azóta kegyetlenül minden éjjel időpontban bemegyek és megfordítom a gyerekem. ezzel vagy enélkül, álomkirohanás nincs. 

maradjon is így.

tegnap pedig új betegséget kezdtünk (most megint mi ketten), ezt a hörghurutos köhögős (ma már lázas) izét, de még anno megmondtam, bármi ilyennel kiegyezem, a szó nem szoros értelmében ez jöhet, rendben. persze menjen is. :)

az osztálykarácsony szóról szóra úgy zajlott, mint Lappáéknál (most nem linkelek), anyukák tömege plusz pár apuka. és annyiban különbözött, hogy nálunk az apuka tartotta a frontot (plusz osztályfényképezett egy kiadósat), ja, és jómagam pedig reménytelenül lekéstem, hála munkahelyemnek. 

mondjuk a munkahelyemnek üzenem, ha még egyszer illetéktelenül és leszúrós hangnemben ezek után fölhív újra ugyanaz az illető ugyanígy, vele a következő értekezleten plénum előtt fogok ordítani (érik, érik! drukkolok, hogy most kihagyjam.)

anygyalkának lenni pedig csuda macerás.