2006. október 3., kedd

kedves, kedves olvasók és írók

szóval köszönöm a biztatást, azért kedvellek titeket meglehetősen, mert pont így gondolkodtok, ahogy.
teoretikusan viszont marad a morcogás, mert muszáj. a bajom nem velem kapcsolatos, most épp nem.
adott egy nő. jó nagy sérelem érte a múltban, amit teljességgel felfogtam, együtt éreztem, ilyenek. meg amúgy sem egy kedves stílusú, simulékony valaki, de ez is oké, mert egyrészt láttat magából jót is, másrészt mert elfogadó volnék a fura bogarakat illetően, mondhatni a saját hétköznapi furabogárságom okán valamiért az ilyenfajta furabogárság nem zavar.
mégis azt gondolom, baj van vele. nem mert undok, nem mert másként gondolkozik politikáról, emberekről, nem. a baj az érték, amit nem tart be, a szeretet mértéke.
az ész meg a gondolkodás feltételezése mellett valahogy nekem mindig csalódás, ha egy ember annyira szélsőséges lesz.
mert a szélsőségesség a gondolkodásban szélsőséges cselekvést hoz szélsőséges helyzetben. bennem félelmet vált ki, riadalmat, az emberekbe vetett hitem rendülését.
mert blogon keresztül egy ismeretlen ember hányaveti selyemzsinórozása mondjuk semmi.
de mi van akkor, ha nem blogban találkozunk, hanem mondjuk egy ideológiai/vallási háború alatt a szomszédom lesz, egy táborba visznek minket, rajta múlik mondjuk az életem. és vagy.
.
egyébként tegnap óta az érzelmi 'válság' elmúlt, kösz, jól vagyok.
és ma jön haza füles is.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én ugyan nem tudom pontosan miről van szó, de ne foglalkozz azokkal, akik rosszindulatúak. Vannak sokkal fontosabb emberek, akik számítanak és még kedvesek is, pl. Füles :-).

andalgo írta...

köszi, gigi,
nem akartam linkelni, mert miért bántsak mást a lelkem borzolódásával, én itt borzolódom, és próbálok úgy írni, hogy ne feketítsek be mást. egyszerűen csak olyen embertelenek vagyunk néha, ettől buktam ki.
és az, hogy a füli hazajön, az tényleg tökjó.