„Csak edződj –gondolta magában Ananké, míg tovább tolta kerekes szekrénykéjét-, egész életedben utazni fogsz, és egész életedben ezt sírod vissza, amit most otthagytál, keresed őket a Níluson és a Grand Canyonban meg Xerxész hadi útján, de nem lesznek, egy sem lesz. Rögzítsd az arcukat, a percet, buta! Cukorkát, csokoládét, friss, hideg a szódavíz…” (Szabó Magda: Für Elise)
2006. október 5., csütörtök
ez milyen már.
bimballó. . imádom az ultimátumokat, ami persze csak vicc, de ezen most végre nevettem. nagy vihar egy kanál vízben felkiáltással kövezzetek meg. ezt is értem, mi van ma velem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése