napoknapok

ma végre találkoztunk ivel és vével: a szép kis állandó loholtunkba ilyen is belefér (jajdenéha). sütött a nap, a kölkök bogarásztak a játszón (jó, ha van sétatávon belül egy ilyen körülkerített kis placc a szokásos játszórepertoárral), és egészen jól megvoltak. jelenleg g folytatja azt a pályafutását, hogy a másikgyerek mindenképpen elveszi tőle a játékot a kezéből, tökmindegy, hogy az végülis kié. g ezt elgondolkodó szemlélődéssel fogadja, néha meg ő oda is adja, ha látja, az adott másikgyerek megvész a dologért.
szerintem ez nagyon kedves dolog tőle, mégis lassan megtanítunk neki pár karateizét, arra az esetre, ha mégis nagyon kellene neki az adott céltárgy.