amíg el nem felejtem.
ma volt egy jó kis szülinap, jó, mert úgy néz ki, vannak olyan emberek, akik valahogy egyszer-kétszer az életben kerülnek csupán valódi csomópontjába a dolgoknakembereknek. de olyankor egyrészt azt nagyon megérdemlik, másodszor pedig az a csomóponti találkozás igazán angyali pillanat még a maga földhözragadtságában is.
pl azt mi javasoltuk, hogy a vizenincs messzitelek helyett legyen már közeli vendéglőben. d ötletére végül é találta ki, hogy mi legyen egy nagy közös ajándék felosztva, de pl én mondtam meg, hogy mibőlmilyen legyen. és ilyenből lett sok, és végül eljött a ma és lett hatvanadik szülinap, és mindenki látta, hogy most jó. h végre beszélt i-vel, cs meg m-mel, i-vel és i-vel. e-t is befogadta a család, pedig e esetében erősen kacifántos egy család ez.
ráadásul az összes ajándék jól sült el, ez is jó volt.
és g is simán bírta fél5ig, és ez meg nekem volt jó, mert nem kellett kettőkor otthagynom a túrótorta előtt a seregletet itthon, kuksolni g alvása alatt.
mondjuk mivel a megelőző napokat ültetőkártya-gyártással töltöttem, végül a saját ajándékcsomagolási és -kiteljesítési ötletem megvalósítására 40 percem volt (kevés, kevés!), a munkáimról nem is beszélve.
ja, és még hadd írjam ide: szevasz, hüvösebb idő, ez _pontosan_olyan_, mint amiben én jól vagyok.
ja, és még a szombat, ahogyan egy simán kétésfélórásnak induló közösségiház-takarítás hogyan vált rémisztően hatórássá (helyesebben férjestül épp háromórásra feleződött, váhh), és ez hogyan csapott agyon tegnapra... a régi szép rutintakarítós idők, azok, nohát elmúltak.
ma volt egy jó kis szülinap, jó, mert úgy néz ki, vannak olyan emberek, akik valahogy egyszer-kétszer az életben kerülnek csupán valódi csomópontjába a dolgoknakembereknek. de olyankor egyrészt azt nagyon megérdemlik, másodszor pedig az a csomóponti találkozás igazán angyali pillanat még a maga földhözragadtságában is.
pl azt mi javasoltuk, hogy a vizenincs messzitelek helyett legyen már közeli vendéglőben. d ötletére végül é találta ki, hogy mi legyen egy nagy közös ajándék felosztva, de pl én mondtam meg, hogy mibőlmilyen legyen. és ilyenből lett sok, és végül eljött a ma és lett hatvanadik szülinap, és mindenki látta, hogy most jó. h végre beszélt i-vel, cs meg m-mel, i-vel és i-vel. e-t is befogadta a család, pedig e esetében erősen kacifántos egy család ez.
ráadásul az összes ajándék jól sült el, ez is jó volt.
és g is simán bírta fél5ig, és ez meg nekem volt jó, mert nem kellett kettőkor otthagynom a túrótorta előtt a seregletet itthon, kuksolni g alvása alatt.
mondjuk mivel a megelőző napokat ültetőkártya-gyártással töltöttem, végül a saját ajándékcsomagolási és -kiteljesítési ötletem megvalósítására 40 percem volt (kevés, kevés!), a munkáimról nem is beszélve.
ja, és még hadd írjam ide: szevasz, hüvösebb idő, ez _pontosan_olyan_, mint amiben én jól vagyok.
ja, és még a szombat, ahogyan egy simán kétésfélórásnak induló közösségiház-takarítás hogyan vált rémisztően hatórássá (helyesebben férjestül épp háromórásra feleződött, váhh), és ez hogyan csapott agyon tegnapra... a régi szép rutintakarítós idők, azok, nohát elmúltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése