2008. február 13., szerda

vicces fiú

ahogyan ma altattam (kézben, kis ringatás, dünnyögés, egyes témák mantrázása, minthogy szundi-bundi, tentebaba, anyaszeret, estébé), majdnem fölráztam az idilli mindjártelisalszomból.
időnként eszébe jut és simogat, tapogat, miközben relaxál, most is ez volt. a szabadon maradó kezével, ahogyan dünnyögtem (hintapalinta dallamára aludjbabáztam), simogatta a nyakam, arcom, aztán szépen, feltűnés nélkül befogta a szám (összecsippent).
mondjuk mondhatta is volna, hogy anyám ez gáz, hagyd abba, de így azért sokkal diszkrétebb volt, amitől nekem meg muszáj volt nagyon rötyögnöm, ezzel a rázkódással pedig ébren tartanom. miután ébren volt, csillogó szemmel vette, hogy ez jó, így tovább viccelődött.
édes, én mondom.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

EEez nagyon aranyos!!!! :))))

Névtelen írta...

különösen, ha tudunk a kórusmúltamról: egyszerűen megmagyarázhatatlan :)