a hétvége vége sokkal gázabb eset, mint a hét eleje, akárhogyis. igaz, a csütörtök igazából a legesleggázabb, s ez sokéves tapasztalat, amit az itthonlét a gyermekkel meg is erősített csak.
tehát hétvége vége, naplózás.
jött rám egy frász egyik nap, ahogyan egy hónapja semmit sem hallató, külföldön valahol azért levő barátosném sehogyan sem volt elérhető. az úgy rossz volt. aztán ő ma rámcsörgött, esemesem is átment, szóval akkor hazaért, igaz, én nem voltam a telefonomnál. de legalább tudom.
g ma egy tündérangyal volt, gondolom, a tegnapi, kettesben töltött ordítós időket kompenzálandó.
ezt valahogy úgy lehet leírni, hogy olyan édes, ahogyan olyan édes.
ma volt egy 98 százalékig sikertelen kísérletem gyülekezetbe odamenésileg. a két százalékból az egyik az elindulásunk volt (azértmégis-alapon), a másik a 314 forintos lájt danontejföl (és a jó édesanyjukat), amitől valószínűleg holnap tudok végre főznisütni egy jó rakottkáposztát.
a kilencvennyolc még a boltban, húsz p alvás után kezdődött, ahogyan fölébredt, komoran és durcásan nézett a világba, rám nem, és tudtam, ha nem alszik még, ez nem jó indítás egy társasági debütáláshoz, de hiába tekeregtünk a lakcsin, nem aludt, sőt a homlokára volt írva az inkább ennünk kéne is, így egyre dühösebben végtére is hazatoligáltam. nagyon mérges voltam, 76 százalékig jogosan, amit most ide nem részleteznék le, mert fáradtság van. aztán az is elszállt, s helyette jól kiköltekeztünk az apjával a déemben, ami végülis 52 százalékig randi is volt, s mint olyan élvezetes.
elkészültek az adóbevallásaink, amit az ő számlájára beifizetünk, annak a 29 százalékát én visszakapom, nagyon helyes. de jobb volna fordítva.
tehát hétvége vége, naplózás.
jött rám egy frász egyik nap, ahogyan egy hónapja semmit sem hallató, külföldön valahol azért levő barátosném sehogyan sem volt elérhető. az úgy rossz volt. aztán ő ma rámcsörgött, esemesem is átment, szóval akkor hazaért, igaz, én nem voltam a telefonomnál. de legalább tudom.
g ma egy tündérangyal volt, gondolom, a tegnapi, kettesben töltött ordítós időket kompenzálandó.
ezt valahogy úgy lehet leírni, hogy olyan édes, ahogyan olyan édes.
ma volt egy 98 százalékig sikertelen kísérletem gyülekezetbe odamenésileg. a két százalékból az egyik az elindulásunk volt (azértmégis-alapon), a másik a 314 forintos lájt danontejföl (és a jó édesanyjukat), amitől valószínűleg holnap tudok végre főznisütni egy jó rakottkáposztát.
a kilencvennyolc még a boltban, húsz p alvás után kezdődött, ahogyan fölébredt, komoran és durcásan nézett a világba, rám nem, és tudtam, ha nem alszik még, ez nem jó indítás egy társasági debütáláshoz, de hiába tekeregtünk a lakcsin, nem aludt, sőt a homlokára volt írva az inkább ennünk kéne is, így egyre dühösebben végtére is hazatoligáltam. nagyon mérges voltam, 76 százalékig jogosan, amit most ide nem részleteznék le, mert fáradtság van. aztán az is elszállt, s helyette jól kiköltekeztünk az apjával a déemben, ami végülis 52 százalékig randi is volt, s mint olyan élvezetes.
elkészültek az adóbevallásaink, amit az ő számlájára beifizetünk, annak a 29 százalékát én visszakapom, nagyon helyes. de jobb volna fordítva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése