itálija

már megint a napsütöttetoszkánát olvasom, és már megint azon morfondírozok, hogy lehet valaki ennyire szemét mázlista, hogy simán megvegyen és felújítson egy toszkán villaházat, majd írjon erről egy közepes stílusú könyvet, mellyel behozza a költségek jelentős részét.
ha ezt a gondolatot eltávolítom akarattal magamtól (azaz: erősen akarok nem irigykedni), már csak az odavágyódással kell megküszködnöm, ami aztán rendszeresen térképek és útikönyvek böngészésébe fullad.
mindazonáltal tényleg olvasom, és tulajdonképpen jól is esik a könyv, ügyes pótléka az odautazásnak.
egyelőre-