mivan

tegnap itt járt m és kettő gyermeke h és b.
h négyésfél és szerintem a legjobb és legokosabb gyerek (kerekevilágon) akit eddig ismertem. b kettő lesz lassan, és az látszik róla, hogy aranyos meg minden, de hogy egy kétévessel nehéz az élet. kettő jólnevelt gyerek négy óra alatt szétpakolta a lakást (pedig nemigen van mit), szétpakolta az idegeimet (van még mit tanulnom), meg sem gondolom, milyen lenne egykettőakárhány rosszcsonttal az együttlét.
m három gyereket nevel, alter elvek alapján, tőle mondjuk ez egészen autentikus.
néha azt gondolom, jó volna ő lenni. néha meg azt, hogy nem.
ma például én sem akarok magam lenni, inkább egy senki sehol semmikor.
a postás ismét nem hoz nekem postát, a rámpa a babakocsinak még mindig seholsemmisemmikor, a családom tesz a fejemre, a hajam hullik még mindig, egy hete nem dugtam ki sétálni az orrom, és így tovább, és még ez eső is esik, esni fog, estébé. ilyenkor nem akarok én lenni itt.