az éjszakai első ébredés kizárólag a szopiról szól. mint ilyen összesen tartalmaz egy ki- és beszállítást, tizenöt p intenzív fogyasztást, és egy teljes értékű visszaalvást.
a második ébredés (kettő órán belül) nem az éhenhalásról szól. egyszerűen csak feléberedett annyira, hogy akár egy anyuzás és egy szopi beleférhet. átlagidő 35-50 p. mások, jól szervezett konzervatívok ilyenkor "nem mennek be, hagyják kicsit nyafizni, úgyis visszaalszik". nálunk is tenné, meggyőződésem, ha azt a fél órát nem egy szobában töltené a szüleivel, ilyenkorra már mindketten ott és ágyban és igazak álma. de: egy szobában a szüleivel, és apja dologzni jár, és tényleg nagyon kiabál, kipróbáltam. ezután általában kicsi zökkenővel, de még mindig megy a visszaalvás.
a harmadik után / közben szoktak lenni az anomáliák, hajnal van, kicsi kialvás, szundi jöhetne még (szemdörzsi, ásítok), de előtt azért van idő, kukurikú, vigyorgás a morcos anyura, duma, nézés, értetlenül, miért nem veszik a lapot, hát kialudtuk magunkat, vagy mi. ilyenkor, ahogy telik az idő, úgy jön menetrendszerűen a műsor. én olyan másfél óránál szoktam elveszíteni a türelmem, ez is a darab egyik felvonása. miután utálok játszmázni, utálok hajnalban kialvatlanul kelni, nem megmagyarázni tudni dolgokat (technikailag ugye), hát ilyenkorra lefogy a spulni cérnám. mérgelődöm egyet, kanapén elbarikádozom gyeremeket, aki ilyenkor nem érti, előbb meglepetten, majd egyre kétségbeesettebben nyafizik, mért mért mért.
aztán végül egy szoros ölelés és ringatás és általában (kiköpdösött) cumi olyan 2 órával az eredeti kelés után végül (kézben) elalszik gyermek.
ez a hármas ébredés nem a kedvencem.
ma egy ultramamratoniban volt részem, szédültem a fáradtságtól, tej alig volt pont emiatt, végül a másfélórai peluscsere után (hátha segít) bevetettem a (szegény) nehéztüzérséget (apját), ki további (általam offolt) egy óra alatt szundiba segítette a dedet.
hát ezt följegyeztem ide, azért most és így mert persze a dokizáshoz időpontot kell foglalni, tehát ismét fölkeltem. meg hát hogy majd emlékezzem ezekre.
a második ébredés (kettő órán belül) nem az éhenhalásról szól. egyszerűen csak feléberedett annyira, hogy akár egy anyuzás és egy szopi beleférhet. átlagidő 35-50 p. mások, jól szervezett konzervatívok ilyenkor "nem mennek be, hagyják kicsit nyafizni, úgyis visszaalszik". nálunk is tenné, meggyőződésem, ha azt a fél órát nem egy szobában töltené a szüleivel, ilyenkorra már mindketten ott és ágyban és igazak álma. de: egy szobában a szüleivel, és apja dologzni jár, és tényleg nagyon kiabál, kipróbáltam. ezután általában kicsi zökkenővel, de még mindig megy a visszaalvás.
a harmadik után / közben szoktak lenni az anomáliák, hajnal van, kicsi kialvás, szundi jöhetne még (szemdörzsi, ásítok), de előtt azért van idő, kukurikú, vigyorgás a morcos anyura, duma, nézés, értetlenül, miért nem veszik a lapot, hát kialudtuk magunkat, vagy mi. ilyenkor, ahogy telik az idő, úgy jön menetrendszerűen a műsor. én olyan másfél óránál szoktam elveszíteni a türelmem, ez is a darab egyik felvonása. miután utálok játszmázni, utálok hajnalban kialvatlanul kelni, nem megmagyarázni tudni dolgokat (technikailag ugye), hát ilyenkorra lefogy a spulni cérnám. mérgelődöm egyet, kanapén elbarikádozom gyeremeket, aki ilyenkor nem érti, előbb meglepetten, majd egyre kétségbeesettebben nyafizik, mért mért mért.
aztán végül egy szoros ölelés és ringatás és általában (kiköpdösött) cumi olyan 2 órával az eredeti kelés után végül (kézben) elalszik gyermek.
ez a hármas ébredés nem a kedvencem.
ma egy ultramamratoniban volt részem, szédültem a fáradtságtól, tej alig volt pont emiatt, végül a másfélórai peluscsere után (hátha segít) bevetettem a (szegény) nehéztüzérséget (apját), ki további (általam offolt) egy óra alatt szundiba segítette a dedet.
hát ezt följegyeztem ide, azért most és így mert persze a dokizáshoz időpontot kell foglalni, tehát ismét fölkeltem. meg hát hogy majd emlékezzem ezekre.
2 megjegyzés:
Én/Mi fáradt öregen szülők, ilyenkor beraktuk a mózesba, bebuygoláltuk és breaktuk undok módon a fürdőkádba, rácsuktuk a fürdőszobaajtót, bebújtunk a takaró alá, fogtuk egymás kezét, és nem aludva vártuk mikor hagyja abba az ordítást. Aztán 3,5-4 hónaposan kajamegvonáskor éjjel 3 éjjel sírt rendben 1,5 órát, szerencse a süket szomszéd. Nem mentünk be, kibírtuk-nehezen. AZóta éjjel alszik. Nehéz dolog ez. Én tudom. És kegyetlen. És nálunk a fültépés az elfáradás egyezményes jele, még most is. Nincs pity-pity, low battery, hanem saját fülszaggatás. Már tudjuk elfáradt a Duracell:)) Kitartás. Más okos nincs;)
annyira nehéz azt gondolnom g-ről, hogy becsomagolom, s otthagyom egyedül sírniríni, pedig a józanabbik eszem azt mondatja, frappáns, sikeres megoldásnak tűnik, egyszóval nem tudom, lesz-e ilyen nálunk, noha packáztam a gondolattal.
kitartás (még) van, viszont is kívánom, :) és köszönöm.
Megjegyzés küldése