közösség / ömlesztett poszt

ha van olyan, hogy meghívó, olyan mért nincs, hogy elküldő.
mért kell az olyanokra fölvállalni bármilyen szöveget, akiknek úgyis mindegy, ki vagy, mi vagy.
vagy mi.
bánatnapom van, azért ez a búskomor hülyeség.
és ismét kiborult a bili (jahhaj, de időszerű) és ismét vesztem össze (majd csak lesz valami) és ismét ráesett a jobb nagylábujjamra (most egy villa), mikormár éppen lenőtt volna a szülés előtti folt.
és
ma féléves.
ha nem így alakul az este (már egyszer ébredt), akkor szándékomban állt leírni a születését, dehát akkor nem.
tegnap voltunk az apukáméknál, elvittük a karácsonyi ajádékot. megnéztük az új lakást. belesütöttük az ülésbe a kisfiúnkat. szálltunk egyet a széllel. éjjel a huzatcsíkok fölszámolásával múlattam az időt (éljenek a redőnydobozok, most már ezt is értem, mitől húzunk).
az ikejában már van knuff, viszont elfogyott a sniglar. gáz és gáz. kíváncsi vagyok, a 270ből jut-e nekünk, mire egyszer odavergődünk. a másikból kettő kellett volna, s akkor volna járókánk. kellene, mert g megtalálta a habtapi L és T csücskeit (csücsökmániás), de ilyen módon sajnos a padlót/szőnyeget nyalogatja.
ehh.