gondolom minden gyereket váró nő átéli, de azért idevésem, így, a betöltött kilenc hét után a legjellegzetesebb érzésem a pocakfíling, hol nyom, hol domborodik, hol több helyet követel magának, ejnye, mondom ilyenkor, milyen már, aztán megy tovább az élet.
a másik a napi tizenkétszeri vécére járás, azt kihagynám. tizedjére minden nap megunom már.
amúgy rendben látszunk lenni, éhes szoktam lenni, mint kettő farkas, meg álmos, mint két nemtudommi. mormota.
egyelőre még azt sem tudom elképzelni, hogy mindebből nyár végére a kezemben egy gyerek lesz. hihetetlen, pedig nem is.
4 megjegyzés:
De jó ezekre visszaemlékezni :-). Bár az éjszakai óránkénti wc-re bóklászást én sem szerettem egy idő után.
Sajna a folytonos pisilés nem fog elmúlni, sőt, de azért kibírható. Igazán szerintem akkor lesz jó, ha már érezni fogod, hogy ott bent mocorog. Az irtó édes ahogy csikiz. Igaz a végére elég szűkös lesz a helye, meg már nem lesz vicces, hogy itt és ott is van egy láb egy könyék. De amikor megszületik az lesz a legnagyszerűbb. Meg utána sok sok év! Fúúú de kiváncsi vagyok/leszek Rátok!!!!! :D
én utálom az elejét, az első harmadot. :) minden bajom van, bár nem hánytam eddig, de nehezemre esik még a lélegzés is. :)) aztán a 12. héttől mintha elvágták volna, jön az aktív korszak, én most olyan vagyok, mint egy higanygolyó, pörgök-forgok egyfolytában.
nagyon örülök neked én is. :) és ha bármely kérdésed van, ha akármiben tudok segíteni, csak szóljál. természetesen igaz ez arra az időre is, mikor már hazavittétek a bébit. :) vicces, hogy nekem akkorra lesz egy közel félévesem. :)
köszi a mindenféle együttérzést, és a tanácskéréssel meg, ha lesz olyan kérdésem, biztosan élek majd... :) és persze hát még én mennyire kíváncsi leszek ránk! :)
de, és mindazonáltal. hová tűntél, gigi?
Megjegyzés küldése