2007. január 18., csütörtök

nahh

nahh, hát persze hogy nem volt délután semmi demszkitornádó, úgy hazajutottam, mint a pinty.
az ékágén (helyesebben az esztékában) pillanatnyilag nem kell csodálkoznom, ha a szokásos idősember-felhozatalon túl délután félnégykor csak három korombéli ismerőssel futok össze (ja, gyerekortopédia, ja, csípőficam-szűrés). az ékágén csak az a görbe lett szabálytalan, amikor a gép megugrott, ez jó jel, a házidoki néni pedig elmesélte, hogy szerinte jól vagyok.
egyébként tényleg.
amióta kipanaszkodtam magam, hogy mennyire tehetetlen tehénként heverek otthon minden nap, na, azóta egyszeriben megtáltosodtam. most este pl megvolt a porszívózás is.
amúgy pedig ideért a nagyszél előszele, dülöngélnek a fák, de egyelőre nem dőlt el egy sem. csak maradjon is így.
többek közt, mert nem lenne szép dolog a kőrisfánk rakoncátlansága, valószínűleg a villanydrótokra dőlne, ha. a fenyőfák pedig vagy a házra (kisebb gond), vagy az autóra (hát mondjuk inkább ne). a tetőt viszont várhatóan nem viszi el a szél, sem a cserepeket, ilyenünk ugyanis nincs, mármint elvihető formában.
a blogspot egyébként vacakol, megint nincs konneksön, nyilván európai szerveren is van valamije, s ki tudja, ahhoz az orkán nem fért-e hozzá. vagy csak éppen minden amcsi most blogol. ezért írok ilyen sokáig, csak mondom.
na, próba szerencs, ha sikerül, ideaprózom a pillanat-ból a mai kedvenc részeimet, egyszerűen tökéletes fogalmazás.

2 megjegyzés:

Ági írta...

Ez csak amolyan dobson-hurrikán volt (mondom én okosan utólag, mintha be se lettem volna rezelve), azt hiszem, ő nyilatkozta tegnap, hogy "vihar jön, de nem a világvége", hát ő már csak tudja. :)

Névtelen írta...

:)