elmentem reklamálni / cseréltetni.
a boltosnő, mint olyan kis birka, mondta, szerinte jó, deazér megkérdezi a főnökét.
főnöknéni, mint afféle farkas, mondta, á, nem.
jó érzés ez az egész történet.
most már csak az a kérdés:
1. kell-e nekem vastag meleg büdi gyapjú derékalj
2. mi is az én karácsonyi ajándékom
3. még hány ilyen sztori lesz
4. mért nem mondja azt nekem senki, hogy bocsesz
5. jövőre ha nem azt kapom, amit kérek, meg sem fogom. mondjuk ez nem kérdés.
szerintem az örök elégedetlenkedőnek tűnök, pedig szimplán csak igazam van, hogy tizedennyiből százszorennyi örömet okozhattak volna nekem.
3 megjegyzés:
:-( (lehet tudni, ki volt a családtag?)
ehh, oly mindegy, mostanában mindenki komoly volt.
esetleg hirdesd meg a wiwen üzenőfalon a gyapjúdat, hátha valaki megveszi :-) (sose lehet tudni)
Megjegyzés küldése