„Csak edződj –gondolta magában Ananké, míg tovább tolta kerekes szekrénykéjét-, egész életedben utazni fogsz, és egész életedben ezt sírod vissza, amit most otthagytál, keresed őket a Níluson és a Grand Canyonban meg Xerxész hadi útján, de nem lesznek, egy sem lesz. Rögzítsd az arcukat, a percet, buta! Cukorkát, csokoládét, friss, hideg a szódavíz…” (Szabó Magda: Für Elise)
2007. január 25., csütörtök
csipsz
szalmakrumpli-csipsz, nyami.
munka van. vigyorgás csak reggel volt, azt kint hagytam a ház előtt.
majd otthon. ahol hagytam a tárcám, klassz volt reggel a bolti pénztárnál. nagy, feneketlen hátim van - döbbentem meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése