2008. december 5., péntek

költői kérdés

csak eléggé prózai az előzőhöz képest.
mért olyan titkolnivalóan, kínosan, furán hangzóan gáz, hogy gergő 16hónaposan még mindig lelkesen szopizik?
(a másik, mégkínosabb, hogy (még!) nem eszik csokit, nem iszik direkte tejet, kerüljük a sütizést, a cukrozást, a nátrium-glutamátot, tartósítószert, hasonlókat - gyönyörűen kiderül ilyenkor, hogy lehetnek a szép tudások, miszerint ezek nem hasznosanyagok, nem szükségesek (szerintem tán kivéve a tejet), de mégis mindenki (inkluzíve mi is) eszi, sőt olyan, mint az internet: elképzelhetetlen, hogy ezeken kívül is van élet, jóllakás, netán ajándék...)
naponta konfrontálódunk így mikulástájt.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát ez már csak ilyen. Régen is így volt. Anyuka szűri és majd egyszer felnő a gyermek és akkor már ez nem lesz szempont, mert kikerül a szülők etetési hatásköréből. Addig meg mosolyogva elutasít.