lassan kiderül, hogy melegfront-érzékeny a kicsidrága, ezért múlt éjjel négy alkalommal, egyre hosszabbodó időkre kukorékolt a szentem. már egészen el voltam kapatva az egy-kettő keléstől, szerintem azt gondolja, jobb, ha nem kényeztet, hadd értékeljem, amikor rendesen alszik.
az esti 70+ perces alvás-szopizás után éjfélkor negyedórára, negyedkettőkor 35 percre, félnégykor kettő órára gondolta megszakítani a szundikát. az utolsó alkalmával egy órát sírt.
rendkívül nyomasztó az ilyen, csak úgy megjegyzem, különös tekintettel az összes átaludt másfél órámra, szóval a reggeli köhécselésre (helyesebben türelmes hangicsálásra) ébredéskor az ember feje fölé tornyosuló hihetetlenül undok napra nézve.
aztán jobb lett minden, mert délután a sétát anyósom nyakába varrtuk, a drága elment a képekért, így az üres lakásban végre eszembe jutott a dálutáni szunyóka, név szerint az egy óra alvás, mely újjávarázsolt. látod, itt karattyolok.
az esti 70+ perces alvás-szopizás után éjfélkor negyedórára, negyedkettőkor 35 percre, félnégykor kettő órára gondolta megszakítani a szundikát. az utolsó alkalmával egy órát sírt.
rendkívül nyomasztó az ilyen, csak úgy megjegyzem, különös tekintettel az összes átaludt másfél órámra, szóval a reggeli köhécselésre (helyesebben türelmes hangicsálásra) ébredéskor az ember feje fölé tornyosuló hihetetlenül undok napra nézve.
aztán jobb lett minden, mert délután a sétát anyósom nyakába varrtuk, a drága elment a képekért, így az üres lakásban végre eszembe jutott a dálutáni szunyóka, név szerint az egy óra alvás, mely újjávarázsolt. látod, itt karattyolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése