fent idézet shrekből, csak szólok.
de ez van, nincs mit tenni, időnként szétfeszegetem hát összeszorítva maradt fogaim sorát, ez van, mondogatom végtelen angyali türelemmel.
ma csak a mézeskalácssütés 2 maradt el, a reggeli időben kelés, a pihenésem, illetőleg a Gergővel tervezett hihetetlen hosszúságú játék.
de nem maradt el a gyerekem megkopasztása (csudára sikerült, pedig nem számítottam erre a lehetőségre előtte) (lehetőségről jut eszembe a legújabb duma: "akkor két verzió van: az első, hogy Deedő iszik tejet (pl)." (ennyi, második sosincs) ) a hajeltávolítástól angyalkaképzet helyett kisfiú képzetet kelt a gyermek.
jó, mondjuk angyalka maradt.
még főztem is. meg megsütöttem a karácsonyi ischleralapot. és csak a fele égett el, nagyon dühített, hogy pont a maciformájúak lettek az ebek harmincadja.
mosásteregetés sztenderd, szinte automatán csinálom, rendet háromszor raktam.
elővettem a tavaly karácsonyi kockaépítők maradékát, minthacsak ebben is teljesítenem kellene valami határidőt.
elmostam a duplóhegy maradékát.
kipucoltam a karácsonyfasarkot (ilyet sem tettem eddig soha előre), inkluzíve lemostam az azoldali ablakokat (sok).
az imént pedig majdnem zárlatot csináltam a szemét kenyérsütőgéppel, ennek okán pl biztos, hogy holnap én nem reggelizek. szemét egyébként azért, mert minden előjel nélkül zárlatozni szemét dolog.
ja, és hát holnap. lesz még egy kör a búklájnba, a fotóboltba, amellett, hogy cirka négy órát mindenképpen szabad ég alatt ácsorogva töltök majd (ilyenkor kívánom nemlétezőnek 1. az ónosesőt 2. a mindenféle esőt 3. a taknyot fülpercegéssel 4. az itthoni bokros teendőimet 5. azt az illetőt, aki pont ezt a napot bírta erre a dologra (munkadolog) kitalálni 6. a sapkahordást 7. és különbenis.
aztán még összesen másfél nap a holnapival együtt, hogy kitaláljam, mi a csudát akartam az afrikai harcsából készíteni 24-ére, hogy mikor megyünk át egyenlő arányban megfelelő mennyiséget a kétféle nagyszülőkhöz ugyancsak 24-én, hogy mikor is a legoptimálisabb megsütni gergő asszisztenciájával a mé.lácsot, a fát földíszíteni asszisztenciájától távol, ajándékot csoportosítani és csomagolni ugyancsak titokban, ezekhez még megírni a mindigdemostnem elmaradó kedves és alapos sorokat, ja
és aludni. már hogy mikor. most.
és az ember is hamarosan hazaér, mert azért mégiscsak úgy kerek a világ.
jahhaj, legyek már holnap este, légyszi.
de ez van, nincs mit tenni, időnként szétfeszegetem hát összeszorítva maradt fogaim sorát, ez van, mondogatom végtelen angyali türelemmel.
ma csak a mézeskalácssütés 2 maradt el, a reggeli időben kelés, a pihenésem, illetőleg a Gergővel tervezett hihetetlen hosszúságú játék.
de nem maradt el a gyerekem megkopasztása (csudára sikerült, pedig nem számítottam erre a lehetőségre előtte) (lehetőségről jut eszembe a legújabb duma: "akkor két verzió van: az első, hogy Deedő iszik tejet (pl)." (ennyi, második sosincs) ) a hajeltávolítástól angyalkaképzet helyett kisfiú képzetet kelt a gyermek.
jó, mondjuk angyalka maradt.
még főztem is. meg megsütöttem a karácsonyi ischleralapot. és csak a fele égett el, nagyon dühített, hogy pont a maciformájúak lettek az ebek harmincadja.
mosásteregetés sztenderd, szinte automatán csinálom, rendet háromszor raktam.
elővettem a tavaly karácsonyi kockaépítők maradékát, minthacsak ebben is teljesítenem kellene valami határidőt.
elmostam a duplóhegy maradékát.
kipucoltam a karácsonyfasarkot (ilyet sem tettem eddig soha előre), inkluzíve lemostam az azoldali ablakokat (sok).
az imént pedig majdnem zárlatot csináltam a szemét kenyérsütőgéppel, ennek okán pl biztos, hogy holnap én nem reggelizek. szemét egyébként azért, mert minden előjel nélkül zárlatozni szemét dolog.
ja, és hát holnap. lesz még egy kör a búklájnba, a fotóboltba, amellett, hogy cirka négy órát mindenképpen szabad ég alatt ácsorogva töltök majd (ilyenkor kívánom nemlétezőnek 1. az ónosesőt 2. a mindenféle esőt 3. a taknyot fülpercegéssel 4. az itthoni bokros teendőimet 5. azt az illetőt, aki pont ezt a napot bírta erre a dologra (munkadolog) kitalálni 6. a sapkahordást 7. és különbenis.
aztán még összesen másfél nap a holnapival együtt, hogy kitaláljam, mi a csudát akartam az afrikai harcsából készíteni 24-ére, hogy mikor megyünk át egyenlő arányban megfelelő mennyiséget a kétféle nagyszülőkhöz ugyancsak 24-én, hogy mikor is a legoptimálisabb megsütni gergő asszisztenciájával a mé.lácsot, a fát földíszíteni asszisztenciájától távol, ajándékot csoportosítani és csomagolni ugyancsak titokban, ezekhez még megírni a mindigdemostnem elmaradó kedves és alapos sorokat, ja
és aludni. már hogy mikor. most.
és az ember is hamarosan hazaér, mert azért mégiscsak úgy kerek a világ.
jahhaj, legyek már holnap este, légyszi.
3 megjegyzés:
Holnap estére úgyis minden rendeződik :-) boldog, békés Karácsonyt kívánok, Andalgó kedves!
Boldog karácsonyt, kedves blogga és csalággya!
Mi lett a halból?
viszont kívánnyuk mindőtöknek!
(a hal kiváló sülthal lett)
Megjegyzés küldése