2009. december 6., vasárnap

mikulásosságosságosság

jahhaj, és holnap lesz még egy. holnap, délután négykor. egy másik kerületben. reprezentációs vállalati télapó, lemondani még a disznónátha réme is kevés.
ja, azt meséltem, mért nem kapta meg pénteken g végül a zoltást? hát merthogy azt csak a helyszínen közölte a doki, hogy ja, hát kell nyilatkozni, miszerint nem allergiás a tojásfehérjére, ugyebár anafilaxiás sokk, és ő a zoltást nem vállalja így, mert hát kórhási meg újraélesztési körülmények. csúnyát gondoltam, miközben megértően bólogattam. megoldási javaslat nuku, következő életemben (not) orvoscsaládba kell születnem, mert lelkiismeretes orvos nincs, legkevesebb én is kérek igazolást arra az esetre tőle, ha a gyerekem mégis mostanság elkapná a kórt, hogy nem oltotta be, noha ott voltam vele.
erre hát sürgősen beszuszakoltam magunk keddre a gyerekallergológiára, és igenis odaláncolom magam ordításig, amíg meg nem mondják, mitől jönnek azok a pöttyök ki rajta erre-arra pontosan, meghogy miért fázik meg minden parlagfűidőszakban. és hogy kaphatja-e erre a háegyenegyre ezt a szurit, ha már egyszer eldöntöttük?
amúgy a rántotta után bepöttyölődött, szombat reggelre, miután pénteken lecsó formájában belapátoltam a gyermekbe azt. de persze mi van, ha a pirospaprikától lettek a pöttyök.
ehh, orvosodi, már megint, pedig már megint nem beteg.
mondjuk az jó.

Nincsenek megjegyzések: