2009. február 3., kedd

fasírtban vagyok

fasírtban vagyok a fasírttal.
először is a diónyi maszatból lapított icikepicike fasírtkákat is muszáj kétszer megsütnöm, míg a belseje is úgy gondolja.
ezen kívül képtelen vagyok 4 órán belül foglalkozni a darálthússal (recept írja),
ma az olajat is földre küldtük Gergellyel együttesen, 3 deci a parkettára, majd gyermekem jóvoltából mindenhová (vá),
ezen kívül azt írja a recept, hogy a még nyers trutymót kóstoljam meg, elég sós-e (soha),
büdös lesz a lakás, a ruhánk és a hajam, plusz egy liter étolaj (amúgy másfél hónapnyi adag) kuka,
nyilván túl is sózom egy hajszállal (mert nyilván nem kóstolom meg),
és még savat is csinál (zsemlemorzsi),
DE
micsináljak, ha egyszer annyira, de annyira ezt kellett ennem.
megyek is.
*
apdét: és kiszellőztethetetlen!

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

asszem az a trükk, hogy nagyon forró olaj kell. asszem :-) de majd a konyhatündér különítmény megszakérti neked.

Névtelen írta...

Az én anyukám azt mondta anno, hogy csak zsírban, közepes hőfokon, viszont fedő alatt és tovább, a végén fedő nélkül.

szlivkaszilvi írta...

én ugyanígy vagyok pont a fasírttal. Most azt találtam ki (mert hallottam róla, hogy úgy is lehet), hogy nem olajban fogom sütni, hanem sütőben. Csak még utána kellene néznem, hogy pontosan hogy is kell, meg leginkább, hogy hasonlít-e az íze az eredetihez. Mertugye ez lényeges lenne:).

lappantyu írta...

két tipp:
ne olajban süsd, hanem muffinformában, sütőben.
ne kóstold meg a masszát, hanem csak nyald meg a tenyeredet, amivel gyurmákoltad az anyagot (ha mindig ugyanannyi alapanyagból csinálod, elég lesz egyszer megnyalni és megjegyezni a só mennyiségét, csak a só érdekes, a többit úgysem érzed különösen, meg látod is a színén)

Ági írta...

Mint a konyhatündér különítmény tagja (hú, de kell röhögnöm) mondom: ha nem hagyod gombócnak, hanem miután meggombócoztad a két tenyered közt, lelapogatod, akkor átsül.
És ahogy Hawah mondja: csak közepes lángon, fedő alatt.
Zsemlemorzsát pedig soha, se bele, se abba forgatni, anélkül is jó (én gyomrom se bírja, sajna, pedig nagyon szerettem/-ném a prézlit).
Jó a fasírt, érdemes vele küszködni, bár én mindig megállapítom amikor kész, hogy sose olyan, mint az Anyué volt. Már nem fogok rájönni, mit csinált másképp.

andalgo írta...

köszönöm az értékes szakmai hozzászólásokat, fogok még kísérletezni.
pl már előre látom, ahogyan a darálthúspörczsírt ki is hagyom belőle (a lelke a fok- és máshagyma!), és kiváló ötletnek tartom a sütőset, eddig eszembe sem jutott.
mivel a recept beleteteti az olajat (zsírt mond, olajat teszek) a hagymarittyentés alá, talán nem is kell más alá.

lappuska, az úgy van, hogy képtelen vagyok nyershusos bármit megnyalni (nevelési hiba :), ezzel párhuzamosan mennyiségeket megjegyezni egy-egy receptben. így biztosítom
1. a mindenkori izgalmat, most milyen lesz
2. a huszadszor készített étel újra receptből készítését (melynél ismét elfelejtem kimérni pl a sót)

ja, bikficem, ennél mikróbb méretű fasírt nemigen van, mint az enyém, diónyiak sem lettek, miután a lelapogatás után az olaj összerántotta őket :)