tudni véljük,

kisfiú:természetesen negyed perc sem kellett ahhoz, hogy mindenképpen a hátát (fenekét) mutassa nekem, jó gyerek lesz, felkészülök már most. mindene rendben lenni látszik, megnéztük, hogyan ireg-forog, megszámoltuk az ujjait, szembenéztem vele, meghallgattuk a szívverését, sebesen szapora, mosolyogtam, ásított, aztán vége is volt. a hétperces videót pedig mindenki szívesen nézegeti, s ráadásul én is tudom, mi mi.
arra várok, amikor majd megszületik, kis csomag, és a kezemben foghatom, és ide-oda billeg majd a feje, és frászt kapok, és közben majd nagyon örülök(ünk) neki.
addig pedig:
tromboflebítisz. akit érdekel, járjon utána.
pillanatnyilag még nem kifejlett, de a lábszáram vizesedik és viszket. viszont, ha pumpálgatom, akkor utána nem.
jó nem tudni még, ez kifut-e majd valahova, alapjáraton azért kicsit aggódom.
igazából orvoshoz kellene mennem. dehát ugye péntek este van.
azóta pedig fölhívtam anyukámat (aki persze már alszik, mert holnap túra korántól, ilyen az én anyukám), és mondta, vízhajtó petrezselyem-rágcsálás, meg kevés só. meg hogy front. príma.