prímán béna nap van előttem-mögöttem.
várható még egy uncsi német(három)óra, a gondolata nem lelkesít.
várható még egy telefonos ekszküzé-moá-meaculpa-estébé a másikfőnökömmel.
ezen kívül van még másfél órám brechtre, hogy kitaláljam, jó-e az, amit olvasnom kell majd tőle talán.
ezen kívül az egyik főnököm hipp-hopp, de elrohant szabira tíz napra, mely azt hozta magával, hogy egy lényegi kérdésemre sem válaszolt, amiket még jól le is írtam előre, hogy kompakt legyek és célratörő, nagyon vígan voltam, mikor láttam elszaladni, mondhatom.
ezen kívül van itt pár kitöltendő szöszmötölős űrlap, ezeknek az itteni megvalósítását huszadmagam helyett egyedül végzem, amitől falra fogok mászni, már most is azon vagyok, de eltettem holnapra. biztos, ami biztos, hogy stresszeljek kicsit holnap is, azért.
és volt három kinyomott telefon, majd egy ki nem nyomott, de nyomott. és én ezeket a családi kapcsolat(nem)ápolásokat egyre nehezebben viselem, ezt a mindig rohannom kell-álláspontot.
szóval béndzsa nap, bandzsa kilátásokkal.
és ráadásul mindez most milyen uncsi is. vááá.
4 megjegyzés:
ehhh, megint belenyúltál egy nemjó németcsoportba? :-( már a múltkorit se szeretted. csodálom a kitartásodat, hogy azért újra és újra. olvasni nincs energiád? vagy a blogtársadalomban kellene hirdetned német felsőfokú csevegődélutánokat :-) szerintem a te szinteden már nem nagyon kell kurzusra járni feltétlen. persze te tudod, neked mi tesz jót, csak lehet, hogy ez sem éppen :-( szóval ezért is csodállak, hogy mégis.
msn majd egyszer valamikor?
hát a csoport egész jó, semmi gond meg ilyenek. az uncsisága végülis egyrészt a nyomiságom miatt adódik, másrészt hogy minden első óra uncsi. meg most a második is, mert még nem a lendület visz.
hat mondjuk az elso orak furak a masik oldalon is. ugy kell osszerakni az elso orat, es szerencsetlen esetben mindjart dupla vagy tripla orat, hogy az ember nem tud semmit a tanulok tudasarol, erdeklodeserol, semmirol, aztan ott helyben improvizalhat, gyakorlatilag. biztos unalmas volt, amirol es ahoigy kellett beszelni, de a tanar ez alapjan elvileg most osszerakta az agyaban, hogy mire van szuksegetek. elvileg. en nem sokszor csinaltam felsofokot, de amikor igen, akkor ujsagcikkeket szedtunk szet (nyelvtani szerkezeteket, kifejezeseket, aztan meg a temat). olykor alaposan meg tudtak szivatni a diakok. de eleg nehez. es az unalmassag meg attol fugg leginkabb, hogy a diakok mit raknak bele, van-e velemenyuk, lehet-e oket provokalni, vagy ulnek ott apatiaban, es varjak, hogy a tanar szorakoztassa oket. :-)
akkor erről posztolok még
Megjegyzés küldése