aztán még olyan volt, hogy kedden gergely vigyorgós ehhehehhhe helyett bólintott igenként.
még a nem előtt volt olyan (tán háromszor), hogy heves bólogatásunkra, vagy nagyon kedveshangú kérdésemre túlfűtötten reagálva igenelt volna, de hamar megtanulta a 'nem-nem' kifejezést, illetőleg a kapcsolódó fejrázást. (ez sok hónapja így zajlik)
és eddig az ehhehehhhehe kiválóan üzemelt, ha valami nagyon jót kellett helyeselnie, erre most a szemem sarkából láttam meglepve, hogy bólint. (jó, nem hittem el) aztán megismételte, aztán azóta van olyan, hogy csak úgy bólogat néha, magában is, gondolom, olyankor jut el odáig a kis fejében, hogy az, na az IGEN.
(az érzés, számomra körülbelül olyan, mint a holdraszállás lehetett, ezért ám ez a poszt. nem a büszkeség, mert hát mindenki megtanul bólingatni előbb-utóbb. sokkal inkább a korszakalkotás jelnetőségteljes érzése. anyukák, na.)
még a nem előtt volt olyan (tán háromszor), hogy heves bólogatásunkra, vagy nagyon kedveshangú kérdésemre túlfűtötten reagálva igenelt volna, de hamar megtanulta a 'nem-nem' kifejezést, illetőleg a kapcsolódó fejrázást. (ez sok hónapja így zajlik)
és eddig az ehhehehhhehe kiválóan üzemelt, ha valami nagyon jót kellett helyeselnie, erre most a szemem sarkából láttam meglepve, hogy bólint. (jó, nem hittem el) aztán megismételte, aztán azóta van olyan, hogy csak úgy bólogat néha, magában is, gondolom, olyankor jut el odáig a kis fejében, hogy az, na az IGEN.
(az érzés, számomra körülbelül olyan, mint a holdraszállás lehetett, ezért ám ez a poszt. nem a büszkeség, mert hát mindenki megtanul bólingatni előbb-utóbb. sokkal inkább a korszakalkotás jelnetőségteljes érzése. anyukák, na.)
2 megjegyzés:
Kellett egy kis idő, mire rájöttem, miért János a cím. :-) de az írásodon jót szórakoztam, arany gyerek ez a Gergő. :)
szemfüleseknek rejtettem el :)
ez a Gergő _tényleg_ egy arany gyerek amúgy :)
Megjegyzés küldése