2009. január 25., vasárnap

hogyan telnek

mármint hogyan telnek napjaink.
hát szorgalmas bujkálóscsaládtag-kereséssel.
jelen kiskorú és a szobaajtó, mely ravaszul üveges, de van olyan is, mely mögött úgy lehetséges az elbújás és a tényleg hosszú percekig való várakozás, hogy egyes nagykorúak valóban infarktust kapnak az ijedtségtől, miszerint 'hol lehet ez a gyerek'. (ezen a képen amúgy látszik az említett bilikönyv fele is)

no, és akkor jönnek az anyukaheyerdahlok, és megtalálják a hiányzó gyereküket, s ha ezt a dolgot kellőképpen váratlanul, és/vagy megfelelő hatásfokú handabandázással (tudod, fejkézláb ráz, hajtogatja, hoyg handabanda) teszi, akkor a kellő (és minden oldalról kívánt) hatás sem marad el, miszerint:

ez utóbbi képen amúgy a kéz tartalmazza a legutóbbi két kedvenc játéktárgyat: egy facicát és egy falovat. mindkettő elengedhetetlen tartozék jelenleg, pár napja egy napig nem találtuk, hát rémes volt a dolog.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

:)))