2009. január 25., vasárnap

háhhá, bili.

és miután a megfoghatatlan témát ideírtam, jöjjön a lényeg:
Gergely ma megtisztelte a bilijét (és minket) ama produktummal, melyet nem is gondoltunk róla, hogy egyszeriben odahelyez majd.
miután ő sem gondolta ezt, fölállva és rátekintve a tárgyra a döbbenet hangját és kicsit a fölháborodást mutatta a "hhő!!!" kiáltása, nem igazán örömmel, még a mi üdvrivalgásunk ellenére sem, sokkal inkább értetlen fölháborodással. pedig teoretikusan (bilikönyv - alona frankel) (és a sok dumcsi, amit az elmúlt hónapban a témáról elhelyzetem a kicsi buksiban) már tudta a dolgot. csak gondolom úgy élte meg, mint azt sokan tesszük: nem hitte, hogy mindez vele is megtörténhet igazából-
(anyukája egyetlen kérdőjele -ezzel kapcsolatban-, hogy a mai fölfordult nap után a véletlenszerű eset vajon hogyan lehetne rendszeresíthető. miután a kiskorú nem beszél, ennél fogva határozottan nem is jelez, ha valami sürgős dolga van.)

Nincsenek megjegyzések: