2007. október 8., hétfő

órák

ma megint volt olyan plusz dolog, ami muszáj volt a muszájok között: a mosógép adagolórészét kellett alaposan kipucolnom. rémesen nyomasztott már, aztán nekiláttam, órákon át loptam a percet rá, s a gyermek sétálni távozásával végül befejeztem. azidő alatt meg mint a mérgezett egér szaladgáltam a lakásban, kipucolódott az ebédlő, mert az meg kifestődött, négy év után lett a mindenféletartós kis fali ficakomban akasztó a mindenféléknek, ami persze hihetetlen fejlődés.
az ambivalencia az a dolgokban, ahogyan utálom, ahogyan a rendetlenség örvénylik körülöttünk hónapok-évek óta, de utálom azt is, hogy nem én megyek sétálni ezzel a gyerekkel. ráadásul ebben a gyönyörű indiánnyárban.
aztán még az van, hogy az asztalosbarátunk telefonált, hogy mégsem szerdán jön a polcunk. a luca széke azért ehhez képest gyorsvonat.
legyenmárrend, na.

Nincsenek megjegyzések: