és tényleg úgy szállnak el a napok, mint a vadliba.
(csak kicsit nézek át a korlát fölött reggelenként a duna-parton, de amint szemkontaktusba kerülünk, a vadlibák pont úgy húznak el, mint a mondás)
a mai napot szerencsésen a gardróbunk tervezésével szúrtam el.
szúrtam el, mondom, közben azért nem is, mert a végére kisült, mért megy ilyen borzalmas lassan.
számokban úgy néz ki, hogy van 231 cm, amit be kell ajtózni. a korpusz maradna a régi, 90 + 90 + 45 osztatú, a két 90es akasztósa (még), a 45ös polcos (még). a 45öst muszáj áthellyezni, mert az elérhetetlen végen van, oda soha nem is fogok bemászni ruhákért.
namármost: a polcokkal egyidőben heves fölindulásból elkövettük azt a hibát, hogy az asztalosunk ajánlatára, miszerint legyen háromosztatú tolóajtó előtte és a korpuszhoz ne nyúljunk, elfogadtuk. ő kiszámolta az árat, mi odaadtuk (erre is) az előleget. majd eltelt két hét.
ma pedig osztottam-szoroztam, rajzoltam, mértem, számoltam, törtem a fejem, fiók-polc-akasztó hova, ikeaoldalon ötletkeresés (minden más méretű, ha egyáltalán van)
és akkor kiszámoltam, hogy háromosztattal nem megy. minden esetben és ajtóállásban lesz 20-30 olyan centi, ami kihasználhatatlan / hozzáférhetetlen lesz.
ha pedig az asztalosok levágták az ajtóinkat (egy tükör, kettő fás), akkor bizony bukunk. nagyot bukunk.
nem akarunk bukni, úgyhogy holnap lobbizunk.
jahhaj.
(késsetek, késsetek, mantrázom legbelül, inkább éljenek a lusta asztalosok, az utolsó pillanatra hagyók)---
(csak kicsit nézek át a korlát fölött reggelenként a duna-parton, de amint szemkontaktusba kerülünk, a vadlibák pont úgy húznak el, mint a mondás)
a mai napot szerencsésen a gardróbunk tervezésével szúrtam el.
szúrtam el, mondom, közben azért nem is, mert a végére kisült, mért megy ilyen borzalmas lassan.
számokban úgy néz ki, hogy van 231 cm, amit be kell ajtózni. a korpusz maradna a régi, 90 + 90 + 45 osztatú, a két 90es akasztósa (még), a 45ös polcos (még). a 45öst muszáj áthellyezni, mert az elérhetetlen végen van, oda soha nem is fogok bemászni ruhákért.
namármost: a polcokkal egyidőben heves fölindulásból elkövettük azt a hibát, hogy az asztalosunk ajánlatára, miszerint legyen háromosztatú tolóajtó előtte és a korpuszhoz ne nyúljunk, elfogadtuk. ő kiszámolta az árat, mi odaadtuk (erre is) az előleget. majd eltelt két hét.
ma pedig osztottam-szoroztam, rajzoltam, mértem, számoltam, törtem a fejem, fiók-polc-akasztó hova, ikeaoldalon ötletkeresés (minden más méretű, ha egyáltalán van)
és akkor kiszámoltam, hogy háromosztattal nem megy. minden esetben és ajtóállásban lesz 20-30 olyan centi, ami kihasználhatatlan / hozzáférhetetlen lesz.
ha pedig az asztalosok levágták az ajtóinkat (egy tükör, kettő fás), akkor bizony bukunk. nagyot bukunk.
nem akarunk bukni, úgyhogy holnap lobbizunk.
jahhaj.
(késsetek, késsetek, mantrázom legbelül, inkább éljenek a lusta asztalosok, az utolsó pillanatra hagyók)---
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése