boldog, egyébiránt

a legfurább viszont az, hogy mindeközben boldognak érzem magam, ami abból látszik, hogy állandóan énekelgetek (utoljára tizenöt éve volt ez így, már hogy énekelgettem, állandóan, mindent) (azóta is voltam boldog, csak valahogy sosem volt alkalom énekelgetni),
tehát most, ez a dolog, hogy "utolsó napok", mégiscsak felszabadítólag hatnak rám, akárhogyan is loholok.
a kiscsillag meg közben a bordámat rugdalja. csillagokat látok ettől időnként.