nyírek

voltam a nyíreknél, hihi-
jó élmény volt mindent összevetve, bár úgy néz ki, hogy én ezt a képzést (már megint) sokkal komolyabban vettem, mint annak a rendje volna. egyszerűen nem történt semmi, összesen kettő alkalommal éreztem, hogy valóban egyetem meg mi ez, ahol 8-10 órákat csücsülök naponta.
a to máig gyakorlatilag be sem íratott (ha én nem írattam volna be magam magam), a diáktanácsadók szó szerint leszúrtak, hogy mért voltam olyan gyors a diákért otp - neptun útvonalon átutalt - átrakott (kettő művelet, érted) kerek 360 forinttal, index az nincs, csak valami füzet, amit azért alá/be kell íratni majd, de tantárgyak/nevek/részletek/oktatási kód nullinfó. és sorolhatnám a felkészületlen tanárokat, de inkább a két felkészültre emlékszem, mert tényleg, ahogy ott ültem, körmöltem és koncentráltam, és
tényleg
tanulásérzésem volt. ábólbébe jutás-érzésem. és az jó.
inspirált ez a hét, és ez a lényeg.
közben meg a fizikai valóm loholt irodából irodába, sorból sorba, majd telefonnal ki-be, szerda estig senki nem nyugodott ugyanis. megnéztem a város belsejét is, egész okés.
aztán az is vicces, ahogyan az ember az állatkertben bóklászva beszélget a főnökével, de még jobb érzés az esti szkájpkonferencián családocskával megvitatni a nap eseményeit, hihi.
szóval, mint az látszik, továbbra sem unatkozom, jó, jó.