2010. április 5., hétfő

*szakad*

áhháhááhhhááhhháááá.
nemrég olvastam egy kommentet valahol (és akkor már ezért megveregetem a vállam, hogy jól vagyok, hogy tényleg nem fórumozok, mert hát az állatkert, ugye), miszerint Esterházy P. (nádassal egyetemben) egy firkász volna.
egyik szemem végtelen szomorú, szívem is megszakad, a másik (szemem) meg röhög.
hogy ilyet TÉNYLEG GONDOL VALAKI???
ismét csak azt mondhatom, amint azt korábban, örkényi világban élünk, no---

a másik afféle költői kérdésem, hogy mitől gondolják a szélsőjobb, hogy NEKIK jobb lesz, ha a szélsőjobb kerül (akármilyen, akármennyi) hatalomra. de most tényleg. kapnak valami belépőjegyet? vagy nem lesz rajtuk sárgacsillag? BIZTOS?
*legyint* *vállát fölhúzza* *szíve szakad* *NEMÉRTI*

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Most ezt én nem értem, muszáj tetszeni Esterházy mindenkinek? Miért ne mondhatná valaki bárkire is, hogy nem tartom jó írónak? Én pl. nagyon sok híres íróval vagyok úgy, hogy személy szerint nem tartom sokra. Híres festővel is, bár a festészethez, úgymond, nem értek.

andalgo írta...

Esterházyt nem kell szeretni, sem őt, sem az írásait.
de azért a firkász kategóriát mellőzném vele kapcsolatban, a mi szintünknél nívósabb szinteken mondtak róla véleményt, és én hiszek nekik.
a mostani ügy, mely kapcsán egy-két pernahajder az ő lejáratásába is belefogott, pedig igencsak szaglik ettől a koholástól, nagymértékű ismerethiányt feltételez, vagy éppen az ismeret mellőzését. ez olyan "valaki suttogott valamit, én így értettem, de jól mutat a címlapon"-sztori.
ismeret alatt mondjuk pl a posztmodern, és az Esterházy-féle posztmodern ismeretét értem. amit nem kell szeretni, de én személy szerint szeretem (ráadásul), nem kevésbé értem (ha nem is minden szövegösszefüggést és -áthallást tudok az eredetiig visszavezetni, de hát nyilván az én ismerethiányom az oka ennek. igaz persze az is, hogy nem szentenciákat mond, idéz, ír bele, hiszen egy önálló esterházys struktúra az, amit/amiben átad)

egy szó mint száz, mondd, Hawah, ha már a valódi értékeinket is megkérdőjelezzük állandóan, tényleg mivé leszünk mi?

mondjuk úgy, ahogyan én ki nem állhatom a gyulai lángolt kolbászt, mégis örülök annak, hogy elismert hungarikum, és mint olyan, az enyém is, büszke lehetek rá. ha azt mondom rá, ez egy sz@r és kész, nem lesz olyan, aki ezért megbántódik??? esetleg megmagyarázza, hogy nálam azért hozzáértőbbek ítélete esetleg fontosabb ebben az ügyben?

a szövegkörnyezetben, ahol ezt olvastam amúgy ez az egész nagyon is csúnyán hangzott, nem értékelés volt, hanem ítélet, egy érintőleges (koholt) ügy kapcsán.
amolyan büdöszsidózás, ami mostanában annyi irányba és olyan könnyen elhangzik.
és amit én nemigen tűrök.

egyébként pedig nincs vitatkozó szándékom, különös tekintettel arra, hogy az egyikőnknek sem tesz jót, számomra teljesen elfogadható, ha nem kedveled EP-t. :)

Névtelen írta...

Azt én sem szeretem, ha becsmérelni kezdi valaki azt, ami nem tetszik neki, de azt igen, ha szabadon elmondhatja, hogy neki bizony nem tetszik és ne essenek neki, hogy de bizony az mégis csak igen nagyszerű, mert pl. az Akadémia azt mondta. Egy szervezet, tudós sem mindenható és nem szabhatja meg az én véleményem. A cigányozást, zsidózást bizony én sem szeretem, de azt sem, ha ebből a népcsoportból valaki bűnt követ el, vagy szándékosan kerüli a munkát és utána a származása mögé bújik nagy hangon verve a mellét. Az egyensúlyt szeretem. Azt hiszem, nagyjából egyet is értünk. :)

andalgo írta...

én azt bírom Benned Hawah, hogy általában ugyanazt gondoljuk a valamiről, vagyishogy ugyanaz a szándék vezet mindkettőnket, és -noha sokszor homlokegyenest máshonnan közelítünk-, a lényeg végül azonos lesz.
:)
ez jó.