tömérdek dologra volna szükségem, hogy Londonba menet ne érezzek hiányzikmindenből valamit.
legprózaibb egy praktikus kabát volna, szélbe, esőbe, popóaláérős, kicsirehajthatós, de mégismeleg, kapucnis, csinos, miközben elegáns, egyúttal sportos is, olcsón, de mégis évtizedekig tartót, és hogy HOL.
mertugye nyáron könnyű Londonba menni. március elején idétlenség.
el kellene olvasnom vagy 150 oldalnyi anyagot, hogy ott már ne az itt elérhetőt kérdjem. bele-beleharapok, és érzem, most vagy felületesen átfutom (és mivel szegény a szókincsem, hát vagy így értem, vagy pontosan az ellenkezőjéről), vagy megpróbálom megkeresni a súlyponti dolgokat, és abba belerágom magam, vagy a kettő együtt.
össze kéne szednem az útiinfókat, lévén, hogy én szervezem az egész technikai oldalt.
és hátha pl meglesz a fotósnál a 12 évvel ezelőtti fényképeim negatívja (olyan hely, hehe), az milyen jó lenne.
kellene tudnom, hogy kábé mennyi súlyba férek bele. meg hogy hogy oldom meg az ott szerzett dolgokat (ha egyáltalán).
pénzváltás, nem kevés gond ez, itthoni dolgok elrendezése (képtelenség).
és közben dolgozom, szerdán még egy plusz előadás is befigyel, melyre készülnöm is kellene (vahh).
nem beszélve a péntekesti csudáról, meg a keddi megbeszélésről, mind egy-egy jéghegy. magasodnak, nagyon.
és persze mi a csudát tudnék három félnapban megnézni a Nagy Londonban, he? zarándokoljak a régi helyeimre? keressek újakat? vagy törődjek bele az ott vagyok legalább-érzésbe?
legprózaibb egy praktikus kabát volna, szélbe, esőbe, popóaláérős, kicsirehajthatós, de mégismeleg, kapucnis, csinos, miközben elegáns, egyúttal sportos is, olcsón, de mégis évtizedekig tartót, és hogy HOL.
mertugye nyáron könnyű Londonba menni. március elején idétlenség.
el kellene olvasnom vagy 150 oldalnyi anyagot, hogy ott már ne az itt elérhetőt kérdjem. bele-beleharapok, és érzem, most vagy felületesen átfutom (és mivel szegény a szókincsem, hát vagy így értem, vagy pontosan az ellenkezőjéről), vagy megpróbálom megkeresni a súlyponti dolgokat, és abba belerágom magam, vagy a kettő együtt.
össze kéne szednem az útiinfókat, lévén, hogy én szervezem az egész technikai oldalt.
és hátha pl meglesz a fotósnál a 12 évvel ezelőtti fényképeim negatívja (olyan hely, hehe), az milyen jó lenne.
kellene tudnom, hogy kábé mennyi súlyba férek bele. meg hogy hogy oldom meg az ott szerzett dolgokat (ha egyáltalán).
pénzváltás, nem kevés gond ez, itthoni dolgok elrendezése (képtelenség).
és közben dolgozom, szerdán még egy plusz előadás is befigyel, melyre készülnöm is kellene (vahh).
nem beszélve a péntekesti csudáról, meg a keddi megbeszélésről, mind egy-egy jéghegy. magasodnak, nagyon.
és persze mi a csudát tudnék három félnapban megnézni a Nagy Londonban, he? zarándokoljak a régi helyeimre? keressek újakat? vagy törődjek bele az ott vagyok legalább-érzésbe?
3 megjegyzés:
Ha úgy érzem, el vagyok úszva a munkámmal, csak benézek ide és látom, hogy ó dehogy. Höhö.
Játékra hívtalak:
http://gigi1976.freeblog.hu/archives/2010/02/22/Filmes_jatek/
apafej: no szép, itt nyomul a kárörvendők tábora. hát így nyafogjon itt a nyomorult blogoló. botrány, botrány.
:)
gigi, a játékfelhívást köszönöm, aztán mint fentebb látszik, minden bizonnyal a london utánra marad ez is. pedig van filmem, kedvenc is!
Megjegyzés küldése