a történelmi hűség kedvéért lejegyzem: nagyon nem komálom a kánikulát.
pontosabban: van egy pont, amit még élvezek, az a csicsóka és a moszkítók-os pont. amikor átélem az ebéd utáni csendben, a fák fölött rezgő éktelen meleget, mely áll, semmi nem mozdul, igen. ott van benne az a pont, amit kedvelek. persze ehhez érdemes egész estig bent csücsülni egy hűvöskés lakásban, amikor már jól esik majd kint üldögélni. nem baj, ha közben nincs semmi sürgős teendő, heverészek a verandán az ágyon, kezemben a könyv (mint fent), mellettem egy tányérnyi fürtjéről leszedett friss, édes, nagyszemű fehér szőlő, vagyok tíz éves, és érzem, hogy minden kerek.
hát igen.
a többit, a nyári melegházat itthon, mikor bent harminc fokra bírom kihűteni a hálót, a napközbeni leengedett redőnyök mögötti, csukottablakos fulladozást, no, azt most már a gyermek okán is nagyon nem vágyom.
de az elsőt, azt azért igen :)
pontosabban: van egy pont, amit még élvezek, az a csicsóka és a moszkítók-os pont. amikor átélem az ebéd utáni csendben, a fák fölött rezgő éktelen meleget, mely áll, semmi nem mozdul, igen. ott van benne az a pont, amit kedvelek. persze ehhez érdemes egész estig bent csücsülni egy hűvöskés lakásban, amikor már jól esik majd kint üldögélni. nem baj, ha közben nincs semmi sürgős teendő, heverészek a verandán az ágyon, kezemben a könyv (mint fent), mellettem egy tányérnyi fürtjéről leszedett friss, édes, nagyszemű fehér szőlő, vagyok tíz éves, és érzem, hogy minden kerek.
hát igen.
a többit, a nyári melegházat itthon, mikor bent harminc fokra bírom kihűteni a hálót, a napközbeni leengedett redőnyök mögötti, csukottablakos fulladozást, no, azt most már a gyermek okán is nagyon nem vágyom.
de az elsőt, azt azért igen :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése