„Csak edződj –gondolta magában Ananké, míg tovább tolta kerekes szekrénykéjét-, egész életedben utazni fogsz, és egész életedben ezt sírod vissza, amit most otthagytál, keresed őket a Níluson és a Grand Canyonban meg Xerxész hadi útján, de nem lesznek, egy sem lesz. Rögzítsd az arcukat, a percet, buta! Cukorkát, csokoládét, friss, hideg a szódavíz…” (Szabó Magda: Für Elise)
2006. június 3., szombat
vihar mindenütt.
föltornáztam magam ide, aztán hirtelen jött egy vihar. így nézett ki: aztán besötétedett, s lett fekete, sötétkék, majd narancssárga. aztán megjelent a szivárvány, ami ilyen is volt.
aztán besötétedett, s lett fekete, sötétkék, majd narancssárga.
aztán megjelent a szivárvány, ami ilyen is volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése