az megvan, amikor a szombati délutáni alvásból ébredvén a gyermek palacsintát óhajt, és te fogod, összekapod a kiscsaládod, soron kívül teszkózól egyet tejért, csokiszirupért, majd hazaérve a hiszti némi jele mellett, de még normális hangnemben nekiállsz készítgetni, hozzátéve azt, ahogyan éhesen SOKKAL KÍVÁNCSIBB a szokottnál, majd egy óvatlan pillanatban, mivel egy kést adtál a kezébe és elfordultál az olajért, a késsel a sárgáját kipukkasztani akarván gyermeked beteríti tejtojásliszttrutyival a
1. pultot (ma reggel pucoltad, de ha csak ennyi lenne, ugye)
2. a pult alatt mögött a rácsot, radiátort (ÁÁÁÁÁ!), polcokat, földet
3. a konyha felőledi egyéb részeit?
fél liter tejes csiriz csodákra képes, hoz másfél órás konyhahelyreállítást, éhes ordító családtagokat, főként gyermeket, krízismenedzsmentet, 3 egész selejtpalacsintát (persze 10 normálisat is), és iszonyú késői esti lefekvést.
innen szép nyerni, no, azonkívül ezek is szép emlékek lesznek 20 év múlva, nyilván.
1. pultot (ma reggel pucoltad, de ha csak ennyi lenne, ugye)
2. a pult alatt mögött a rácsot, radiátort (ÁÁÁÁÁ!), polcokat, földet
3. a konyha felőledi egyéb részeit?
fél liter tejes csiriz csodákra képes, hoz másfél órás konyhahelyreállítást, éhes ordító családtagokat, főként gyermeket, krízismenedzsmentet, 3 egész selejtpalacsintát (persze 10 normálisat is), és iszonyú késői esti lefekvést.
innen szép nyerni, no, azonkívül ezek is szép emlékek lesznek 20 év múlva, nyilván.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése