hétfővagymi

japp, túl a hétvégén, viccesen jól telt, és természetesen leamortizált. mondjuk vasárnap dél körül volt egy kósza flow-élményem, miszerint szabadságon vagyok, jihhá, de persze ez pikk-pakk elmúlt gyorsan.
a két egyedül itthon töltött nap eredménye valamennyi szépülés a lakásban, énlátom-típusú rendezés, még van vagy kéthétnyi ilyen, de nem törődöm vele (eddig sem akartam ezekkel érdemben gondolni, ezután sem).
munkahelyi fel-le van, amikor meg kell tartsak egy semmitmondó értekezletet reggel, hogy aztán estére kelve kiderüljön, ha szerdán lett volna ugyanez (nem létezett ilyen opció), akkor bizony sokatmondó is lehetett volna, argh.
amúgy visszatérve balcsitémára: g olyan nagyon élvezte, én meg azt a gondolatot élvezem, hogy lassan jönnek számára azok az évek, amikből egész életében élni fog, az élmények, a nagypapázás, a kis ház, jahhaj, egész elérzékenyültem. mondjuk az is itt van a fejemben, hogy és ahogy mi is szerepelni akarunk ebben az egész gyerekélménységben, és csak remélem, hogy sikerül.