örghömm

hörgök-zörgök, s mily jó volna, ha mindez megmaradna a légcsövemen, s nem menne (már megint) lejjebb a tüdőfertályomra.
ilyen ez a családi vállalkozás, és még sehol semmi igazi oviba járás. most a drágám kezdte.
ja, orrszippantósdit sem vizionálnék magamnak a köv hétre, úgyhogy hess hörgésmorgásköhögés.
g(y)orsan! (amúgy gergősen)
*
ovibajárásról jut eszembe, hogy ma szépen elzarándokoltunk ama egyik kerületi oviba bejelentkezendő a hatszáz kilométeres várakozólistába. ehm.
gergő szerette, hogy van ott kisvécé, fogmosópoharak, függönyök (a klotyik előtt), meg tomaszos hátizsák (tomasziparág beszivárgott, nagyatyai közreműködéssel, én nem örül, de ez már ugye mit számít) (mint tudjuk, tomasz-szám meg gordon-szám, meg tomaszújság, ésatöbbi, vahh)
*
sikeres nap volt a mai, valahogy minden buszt elértünk (mindet rohanvást), az időpontok is majd mind megvoltak (ez aztán szó). ja, és megnéztem a vasárnap fölvett rózsaszínköd filmet (majdnem) EGYBEN (ezt úgy három éve nem űzöm már, mint tudjuk)
viszont gyanús, hogy a naptáram napról napra egyre jobban telik be, és pedig már a nyáron meg szabadságokon kellene gondolkodnom, ami helyett csak dobódnak szét a kósza ötleteim is...
hát ez a mai napi csalamádé-