lehetséges, hogy már megint ugyanazon stresszelek?
ja, nagyon is.
jönnék vissza a minden oldalról alááskált munkámba, és az utolsó egérkattintásért is meg kell harcoljak, ezt én pedig nem, vagy ha mégis, nagyon keményen kéne tegyem. minden napra jut valami szorongattató, mérgezi a gyerekemmel tölthető utolsó normális hónapokat, a családi életünket, az önbecsülésem, mindent.
nagyon haragszom, nagyon.
ja, nagyon is.
jönnék vissza a minden oldalról alááskált munkámba, és az utolsó egérkattintásért is meg kell harcoljak, ezt én pedig nem, vagy ha mégis, nagyon keményen kéne tegyem. minden napra jut valami szorongattató, mérgezi a gyerekemmel tölthető utolsó normális hónapokat, a családi életünket, az önbecsülésem, mindent.
nagyon haragszom, nagyon.
2 megjegyzés:
az információk persze mindig nagyon részlegesek, egyrészt - másrészt meg ugye mijavihar közöm van nekem ehhez annyira, hogy belepofázzak, de kétségtelen van egy ilyen belepofázási kényszerem, ha valakit állandóan, mindig olvasok:
az tuti, hogy nem jó ez így neked, így élni egy rémálom, örökké nemjóban lenni, nem kéne, nem lehetne, nem volna muszáj mindezen változtatni? hagyni a fenébe pl ezt a munkahelyet és egy másikat keresni, egy normálisat, egy kisgyerekeset? egy olyat, ami azért van, hogy fizetést adjon, dolgozol háromig, aztán hazadzsalsz a kiskampóhoz és jó, néha eszedbe jut, hogy mi van bent, de azért nem jellemző. van ilyen munkahely, több is és nem csak az enyém, én abszolút ezt ajánlom, mert komolyan rossz olvasni és nem úgy értve, hogy ne nyafogj, hanem hogy basszus, andalgóval most már mindig ez lesz? én pl kérem vissza a régi andalgómat. :)
köszönöm a figyelmed, és igen, vissza, vissza, andalgót vissza, de azért szösszenek erről a dologről egyet feljebb a blogba :)
Megjegyzés küldése