2009. július 18., szombat

és akkor jött is

és akkor az jött, hogy szépen komótosan nekiáltam a nagyvájdling s.baracknak, mondván, lesz, ami lesz.
lett is, mikor egy óra után egyszer csak nagy anyanénizésre szaladtam be g-höz, és kivéve inni (szokott dolog, hamar túlesünk a víziváson, visszatevésen, visszaalváson), s érzem, tűzforró a gyermek.
az, aztán szépen még el is hányintotta magát (a kéthete mosott elefántos szőnyeg kiváló munkát végzett, szinte csak ez, meg mi lettünk maszatosak. ez a maszat amúgy jobban zavarta g-t, minthogy ő milyen gázul van, meghogy hányni rossz. hányni azért rossz, mert mindenhol kupi lesz körben...)
a 38,8at levittük fürdővel 38,1re, a kihányott nurofen után kapott egy hoppvanegykisgermicidkúpunk-ot.
én ezután okosan még visszaültem a barackokhoz, így eshetett, hogy hajnali félhétkor nem csupán kómás voltam a g-ébresztő anyázáskor, de vissza kellett ájuljak az alvásba, és most este is csak kaparásztam össze magam, nem vagyok már kipihent.
ő pedig egész nap a betegséggel ?? hadakozott, itattam, ivott, fektettem, feküdt.
most az a dolog, hogya a barack szinte kész van, ez az eresztés olyan 7ésfél kiló lett nettó, és szőrtelen.
és közben szél, szél, szél, nagy.

3 megjegyzés:

Ági írta...

Mielőbbi gyógyulást édesgergelemnek!

Névtelen írta...

Ó, szegény, jobbuljon, jobbuljon!

andalgo írta...

köszönjük szépen, jobban lenni látszik a kölök, tegnap estére volt csak láza, ma pedig épp itt hajtogatja, hogy "anyabanda, anyadunda".
:) jól esik a biztatásotok!