teljesen kihalt a környék, ilyenkor érzékelem, mennyire jó lehet vidéken élni.
aztán holnap-holnapután megtelik hanggal és emberekkel, megint rákezdik majd (a most balcsinál tolongó összes) szomszédok a tolongást, nyüzsgést, tüzelést, gépezést, őrült zenehallgatást, betonteraszépítést, ésígytovábbot. kár.
viszont teljesen jól fogadom (fúj a káröröm, ejnyemár) a további fokozódó lezárások hírét, nem sok minden vonz a városba menésre, hát még hogy nem is nagyon kell. majd ha kell, na akkor múlik el ez a jó világ... de egyelőre kimaradok a szórásból, remélem.
na, most alvás.
aztán holnap-holnapután megtelik hanggal és emberekkel, megint rákezdik majd (a most balcsinál tolongó összes) szomszédok a tolongást, nyüzsgést, tüzelést, gépezést, őrült zenehallgatást, betonteraszépítést, ésígytovábbot. kár.
viszont teljesen jól fogadom (fúj a káröröm, ejnyemár) a további fokozódó lezárások hírét, nem sok minden vonz a városba menésre, hát még hogy nem is nagyon kell. majd ha kell, na akkor múlik el ez a jó világ... de egyelőre kimaradok a szórásból, remélem.
na, most alvás.
2 megjegyzés:
Hajjaj, de olyan is van ám itt vidéken, amikor a teljesen kihalt környéken egyszercsak elkezdik a füstölést, teraszcsinálást, zenélést. :(
Inkább mesélj, mi lett a picike torokgyuszijával, remélem, elfutott ijedtében, rájött, hogy nincs ott semmi keresnivalója.
azt az antibiotikumport megvettük, s úgy ahogy van, mementóként a konyhapulton hagytam, nem bontottuk föl.
a takony kicsit megmaradt, a piros torok rózsaszínre visszaváltozott.
hétvégén nyűgök voltak ezerrel, talán ettől, de nem tudni.
nagyjából amúgy ritkán tudni, mitől van nyűg. :)
Megjegyzés küldése