2006. december 1., péntek

péntekma

ma, miközben végre eldöntöttem, hogy tényleg megveszem azt a fekete ruhát, s majd lesz, ami lesz, találok hozzá valami kiegészítő fölsőcsodát is, forgatta a fejében a pillanatra várva az a rosszarcú illető, hogy megszökik.
majd, miközben mérgelődtem, hogy nem jön, nem jön, a busz, persze, s elindultam, majd visszamentem, fölszálltam a másikra, következőnél le, majd (mérgelődve) konstatáltam, elment az, amire egyébként húsz percet vártam, közben az az illető már szökött kábé.
aztán délután, az éktelen tömegben morfondírozva az éktelen tömeg miben(kiben)létén, eszembe sem jutott (hogyan is), hogy egy elvetemült pisztollyal a kezében szaladgál potenciálisan az éktelen tömegben (akár) mellettem.
ilyesmi akkor sem jutott eszembe, midőn az induló vonatra hatalmas cumóimmal (egy megálló futás, uccu le a lépcsőn, át az éktelen tömegen, késsen a vonat, késsen, uccu, nem bírom már föl a lépcsőn) végül fölértem, három lépcső, szívszakadás, tüdőhalál, remegő porcikák, mozduló vonat.
itthon, aztán felvilágosítottak: egy amcsi (bikfic, ezt azért szabad így mondani most :), stíluselem) szóval egy amcsi filmben élünk.
remélem, azért iskolában lövöldözés nem lesz.
*
ja, és nyilatkoztam, és kiderült, ezt nem szeretek.

3 megjegyzés:

Ági írta...

Az amcsi rendben van szerintem is. :)))

Névtelen írta...

mit nyilatkoztál? :-)

Névtelen írta...

hát olyan körmönfontan, adatok nélkül a munkám során szerzett tapasztalataimról.
de miután a kérdéseket ott és akkor szegezte nekem, nemigen mondhattam egzakt dolgokat, valós adatokat. meg aztán ha valaki a szádba adja,hogy mit is akar hallani, azzal telefonon nem fogsz nekiállni vitatkozni...