szóval ideugrottam, jól bevésni (férjek dolgozóban lévén, feleségek itthon "ülvén") , hogy szépen megírtam a (fél)listámat, mit tegyek a héten.
most akkor elhatároztam, ma még megírom a kar.lapokat, annyit pont, amennyi tavalyelőtti-előttit itthon találok, elég is lesz. nem kell képmutatónak lenni. egyaébként is, sokkal helyénvalóbbnak tartom a boldog karácsonyutáni ünnepeket (és nemünnepeket) kívánó opuszokat, mert kar. után már nem kell rohannom az írással, akkor nem csak azért írok már, mert jön valami, amire írni kell, szóval sokkal autentikusabb-
a listában szerepel a mézeskalács, melynek szépséghibája, hogy most, a poszt helyett kellene megsütnöm azt, amit még be sem kevertem, vagy hagytam volna állni, hehehe-
és kitaláltam az évszázad ajándékát a valakinek, akit most két soron át kérek, ne olvasson, szóval amihez kellene egy kevés frottír anyag, egy sablon (kézibáb), de legalább egy tervrajz, idő, péntekig (na ez tényleg abszurd), jahh-
és megjöttek a könyvek szépen, tegnap át is vettem mind a tizenkettőt (13 helyett, mert az egyiket jól meggyűrték), átvettem őket jól, persze a csúcsforgalom közepén, ilyen az én formám-
és szerdán elmegyek dokinénihez, mert jó volna egy gyerek. itt pedig nem sírunk.
hát így zajlik.
most pedig csönd, elpilinckázgatok a konyhában, s hangolom magam az ünnepre. advent harmadik vasárnapja van, s tudjuk, kit várunk.
most akkor elhatároztam, ma még megírom a kar.lapokat, annyit pont, amennyi tavalyelőtti-előttit itthon találok, elég is lesz. nem kell képmutatónak lenni. egyaébként is, sokkal helyénvalóbbnak tartom a boldog karácsonyutáni ünnepeket (és nemünnepeket) kívánó opuszokat, mert kar. után már nem kell rohannom az írással, akkor nem csak azért írok már, mert jön valami, amire írni kell, szóval sokkal autentikusabb-
a listában szerepel a mézeskalács, melynek szépséghibája, hogy most, a poszt helyett kellene megsütnöm azt, amit még be sem kevertem, vagy hagytam volna állni, hehehe-
és kitaláltam az évszázad ajándékát a valakinek, akit most két soron át kérek, ne olvasson, szóval amihez kellene egy kevés frottír anyag, egy sablon (kézibáb), de legalább egy tervrajz, idő, péntekig (na ez tényleg abszurd), jahh-
és megjöttek a könyvek szépen, tegnap át is vettem mind a tizenkettőt (13 helyett, mert az egyiket jól meggyűrték), átvettem őket jól, persze a csúcsforgalom közepén, ilyen az én formám-
és szerdán elmegyek dokinénihez, mert jó volna egy gyerek. itt pedig nem sírunk.
hát így zajlik.
most pedig csönd, elpilinckázgatok a konyhában, s hangolom magam az ünnepre. advent harmadik vasárnapja van, s tudjuk, kit várunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése