vissza

visszaesett a hangulatom, rég volt, hogy ennyire akarjak szabadulni a bőrömből.

majd visszanézem a blogom just for the record, ha majd egyszer lesz hozzá kedvem.

ez olyan, hogy ha megkérdik, kösz jól vagyok, tényleg minden oké, de rögtön hozáteszi az (egyelőre néma) belső énem, hogy na, persze, kívülről.

belülről nincs helyem ezekben, megülnöm kéne már megint pár lovat, miközben a hátukon fejen állok, kábé.

(színesíteni a képet még a kezemig nem érő kantárakkal tudnám, ha hatásvadász volnék, persze)

régebben gyorsabban elmúlt, ha így voltam, most csak a leszállás motoszkál bennem.

valami legalizált(ható) forma jól jönne ehhez.