„Csak edződj –gondolta magában Ananké, míg tovább tolta kerekes szekrénykéjét-, egész életedben utazni fogsz, és egész életedben ezt sírod vissza, amit most otthagytál, keresed őket a Níluson és a Grand Canyonban meg Xerxész hadi útján, de nem lesznek, egy sem lesz. Rögzítsd az arcukat, a percet, buta! Cukorkát, csokoládét, friss, hideg a szódavíz…” (Szabó Magda: Für Elise)
2013. augusztus 23., péntek
2000
azért az jó ómen, ahogy a szabómagdás bejegyzésem volt a kétezredik itt.
mégiscsak van bennem / életemben / a világban kongruencia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése