hörömpölve fölsöpörtem háromésfélszer a környéket, közben Á-ra gondoltam, hogy bizony ő most nem lapátol, ha minden igaz, és hogy örülhet neki (ugye?:)
de mi persze örültünk neki, mindkét nap családilag, lelkesen. a férjeket nem is említve (mert most akkor írhatnék róla ódákat) pl említsük g-t, aki olyan szinten megbízható munkaerő, hogy titokban sztahanovistácskának becézem. söpör, söpör, söpör (noha a söprűje inkább kefe, szegénykém), és midőn a söprűje eltörik (ma), hát kapja a lapátját és lapátol, lapátol, lapátol. olyan kitartással, hogy a számat tátom, pedig ismerem.
és miután felsepertünk, szépen háromszor is elbattyogtunk (helyesen: battyogtam és kúszott) a szomszédos kis zsákutcáig meg vissza. annyira cuki, hogy meg kell zabálni. percenként kellett felállítani a heverészésből, azon kívül letiltani a nagybani hóevésről. hófüggő a gyerekem.
és innen, a ház és 50 méteres körzetéből még mindig szeretem a havat, jelentem, igaz, a holnapi városbarándulás cseppet sem vonz- csak békávésztrájk ne legyen, mint tavaly(előtt?).
munkára meg szőrmentén volt alkalmam ráérni, gáz, hogy itthon is kellett volna gondolkodnom dolgokon, meg hogy másik iskolát kellett volna húszéve választanom, nem vitás, amin a mostani sem segít elég rapid módon.
holnap kicsit túl sok lesz megint, de sebaj, majd aprítom.
de mi persze örültünk neki, mindkét nap családilag, lelkesen. a férjeket nem is említve (mert most akkor írhatnék róla ódákat) pl említsük g-t, aki olyan szinten megbízható munkaerő, hogy titokban sztahanovistácskának becézem. söpör, söpör, söpör (noha a söprűje inkább kefe, szegénykém), és midőn a söprűje eltörik (ma), hát kapja a lapátját és lapátol, lapátol, lapátol. olyan kitartással, hogy a számat tátom, pedig ismerem.
és miután felsepertünk, szépen háromszor is elbattyogtunk (helyesen: battyogtam és kúszott) a szomszédos kis zsákutcáig meg vissza. annyira cuki, hogy meg kell zabálni. percenként kellett felállítani a heverészésből, azon kívül letiltani a nagybani hóevésről. hófüggő a gyerekem.
és innen, a ház és 50 méteres körzetéből még mindig szeretem a havat, jelentem, igaz, a holnapi városbarándulás cseppet sem vonz- csak békávésztrájk ne legyen, mint tavaly(előtt?).
munkára meg szőrmentén volt alkalmam ráérni, gáz, hogy itthon is kellett volna gondolkodnom dolgokon, meg hogy másik iskolát kellett volna húszéve választanom, nem vitás, amin a mostani sem segít elég rapid módon.
holnap kicsit túl sok lesz megint, de sebaj, majd aprítom.
2 megjegyzés:
Örülök bizony, hogy nem kell lapátolnom. :) De nektek könnyű, na hallod, ilyen rátermett és hatékony munkatárssal. :))
Na, szépen vagyunk, hozzátok is mehet a gyámhivatal a gyerekmunka miatt :-)
Megjegyzés küldése