nahh.
a héten rettentő tempóban dolgoztam, ezzel együtt (kiestenek ama idilli másfél-kétórás délutáni alvóspihenős szabadidők, pótlásuk nem megoldott) nem lettem kész semmi munkával igazán, de ez egy ilyen műfaj, föladogatom sorban minden elképzelésem és tervem, ez most ilyen.
pénteken még volt egy előadás(om), arra a tervezettnél egy órával korábban kellett eliszkolnom, nagypapavédelmi okokból (átadandó, egy alvásból nem velem, azaz miattam ébredő/bőgő gyereket) ezzel tehát az úgy cirka háromésfél órányi éjjeli alvást megfejeltem egy végletekig hektikus nappal, este a megkönnyebbülés helyett (kész) (not), még egy kevés fontoskodó önjelöltfőnöki fontoskodással---
ja, és ne feledjem a délelőtti harcom az elemekkel. ahogyan a sarki oviba 10kor indulván, a születési anyakönyviért az ovi ajtajából visszafordulva a pitypangszedő gyerekkel kishaverral és nagybarátnővel való összefutást produkálva, majd pityapangszedve légytőlfélve teherautónézve újra oda, majd 10:38kor belépve, 8perces telefonálást (burkolt cigányozással vegyítve) végighallgatva, majd
lebaszarintatva, hogy mért pénteken 11kor (mondat időpontjában 10:46 volt) vagyok képes idejönni, (ajtón időpont 8-12ig), mért nem bölcsibe (!) viszem a nyáronháromévest beiratni, mért nem hoztam munkáltatóit, mért nem fogadom el, hogy hülye vagyok, mert a telefonba félreérthetetlenül elmondták, hogy nem kell azért külön bejönnöm/elintéznem, ja, háthogy dolgoztam, ja, háthogy dolgozom összel, ja, háthogy ittlakomasarkon, ja, háthogy elhozom azt a papírt hétfőreggel (péntek délután 3ra kész volt, pecsétaláírás, kezemben), ja, hogy azt mondták, nem számít az érkezési sorrend (de, de).
ezt a tenyerestalpas nőt azért ideírom, csak mint mementót. a szörnyeteg kifejezés kevés.
amúgy pedig a jegyzet margójára ideírom, hogy élhetetlen a rendszer. szülés előtt arról nem kaptam infót, melyik ORVOS hol mikor mennyiért (?!) rendel, kinek mennyit kell(ene/ettvolna) a zsebébe csúsztatni.
ovi előtt arról nem kaptam infót, hogy ide is protkó kell, dörzsöltség, vagy 60-80 ezer magyar forint havonta. ja, éshogy beiratkozásnak hívják a jelentkezést.
lelkem izmosítom az iskolára, el ne felejtsem.
ezt így együtt kumulálva tehát nem csodálni a beleroppant derekam, kettő napja lerokkantam. de legalább aludni tudok, és igenis, szabadságon vagyok, kettő hét, kell, kell. ma egyébként még az is eszembe jutott, hogy három. (hét)
a héten rettentő tempóban dolgoztam, ezzel együtt (kiestenek ama idilli másfél-kétórás délutáni alvóspihenős szabadidők, pótlásuk nem megoldott) nem lettem kész semmi munkával igazán, de ez egy ilyen műfaj, föladogatom sorban minden elképzelésem és tervem, ez most ilyen.
pénteken még volt egy előadás(om), arra a tervezettnél egy órával korábban kellett eliszkolnom, nagypapavédelmi okokból (átadandó, egy alvásból nem velem, azaz miattam ébredő/bőgő gyereket) ezzel tehát az úgy cirka háromésfél órányi éjjeli alvást megfejeltem egy végletekig hektikus nappal, este a megkönnyebbülés helyett (kész) (not), még egy kevés fontoskodó önjelöltfőnöki fontoskodással---
ja, és ne feledjem a délelőtti harcom az elemekkel. ahogyan a sarki oviba 10kor indulván, a születési anyakönyviért az ovi ajtajából visszafordulva a pitypangszedő gyerekkel kishaverral és nagybarátnővel való összefutást produkálva, majd pityapangszedve légytőlfélve teherautónézve újra oda, majd 10:38kor belépve, 8perces telefonálást (burkolt cigányozással vegyítve) végighallgatva, majd
lebaszarintatva, hogy mért pénteken 11kor (mondat időpontjában 10:46 volt) vagyok képes idejönni, (ajtón időpont 8-12ig), mért nem bölcsibe (!) viszem a nyáronháromévest beiratni, mért nem hoztam munkáltatóit, mért nem fogadom el, hogy hülye vagyok, mert a telefonba félreérthetetlenül elmondták, hogy nem kell azért külön bejönnöm/elintéznem, ja, háthogy dolgoztam, ja, háthogy dolgozom összel, ja, háthogy ittlakomasarkon, ja, háthogy elhozom azt a papírt hétfőreggel (péntek délután 3ra kész volt, pecsétaláírás, kezemben), ja, hogy azt mondták, nem számít az érkezési sorrend (de, de).
ezt a tenyerestalpas nőt azért ideírom, csak mint mementót. a szörnyeteg kifejezés kevés.
amúgy pedig a jegyzet margójára ideírom, hogy élhetetlen a rendszer. szülés előtt arról nem kaptam infót, melyik ORVOS hol mikor mennyiért (?!) rendel, kinek mennyit kell(ene/ettvolna) a zsebébe csúsztatni.
ovi előtt arról nem kaptam infót, hogy ide is protkó kell, dörzsöltség, vagy 60-80 ezer magyar forint havonta. ja, éshogy beiratkozásnak hívják a jelentkezést.
lelkem izmosítom az iskolára, el ne felejtsem.
ezt így együtt kumulálva tehát nem csodálni a beleroppant derekam, kettő napja lerokkantam. de legalább aludni tudok, és igenis, szabadságon vagyok, kettő hét, kell, kell. ma egyébként még az is eszembe jutott, hogy három. (hét)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése